Érsekhalma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Bajai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bekő Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 6348 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 536 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 20,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 20′ 52″, k. h. 19° 07′ 30″46.347778°N 19.125000°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 52″, k. h. 19° 07′ 30″46.347778°N 19.125000°E | |||
Érsekhalma weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekhalma témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Érsekhalma község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Érsekhalma Bács-Kiskun vármegye déli részén, a Kalocsa-Jánoshalma-Baja városok közötti háromszögben, a Bajai járás északi részén helyezkedik el, az 54-es főút mellett.
Érsekhalma egykor a kalocsai érsekség birtoka volt. Ekkor még Hild-puszta volt a neve.
A településen 2008. január 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi polgármester nem indult el.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 599 | 596 | 547 | 532 | 532 | 542 | 536 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 2,8% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 9,4% (17,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% németnek, 0,8% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% horvátnak, 0,2% ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,8% volt római katolikus, 3,9% református, 0,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).[15]