Őriszentpéter | |||
| |||
Becenév: Az Őrség fővárosa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Körmendi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Őr Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 9941 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1022 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 34,39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 33,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 25′ 16″46.838889°N 16.421111°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 25′ 16″46.838889°N 16.421111°E | |||
Őriszentpéter weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Őriszentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Őriszentpéter (németül: St. Peter in der Wart, szlovénül: Šentpeter) Vas vármegye délnyugati csücskében, a Körmendi járásban fekvő város, az „Őrség fővárosa”. A megye és a Dunántúl legkevesebb lakosú városa.
A település az Őrség dombjain terül el. Kelet felé végigfolyik rajta a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.
A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és az ettől délkeletre fekvő Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Alszertől nyugatra fekszik a Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer. Az Égésszer közvetlenül a Városszer mellett, attól nyugatra található a Zala déli partján, kissé távolabbra pedig a Galambosszer.
Őriszentpéter a Zalaegerszeg–Zalalövő felől érkező 7411-es út végpontja – ez a város központjában lévő körforgalomnál, a Csákánydoroszló–Magyarszombatfa–Muraszombat közötti 7451-es útba torkollva ér véget. Ugyaninnen indul a 7411-es folytatásaként Szentgotthárd térségének irányába a 7453-as út, utóbbiból pedig a 7455-ös út Szalafő-Máriaújfalu felé. Mindezeken túl Őriszentpéterről indul még néhány kisebb, az Őrség falvaiba irányuló út is. Nem túl sűrűn autóbuszjáratok kötik össze szűkebb környezetével, illetve Szentgotthárddal.
1980-ban megszűnt az őrségi vasútvonal (hivatalos nevén Körmend–Muraszombat-vasútvonal), majd a 2000-ben átadott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal újra az ország vasúti vérkeringésébe kapcsolta a települést, összekötve azt Szlovéniával, Budapesttel és Zalaegerszeggel.[3] Rendszeres kapcsolatban van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal. Őriszentpéter vasútállomást a város déli oldalán, a korábbihoz képest új helyen építették fel.
Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad határőrök voltak. A temploma is ilyenkor épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból református.
A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami, tekintve a föld rendkívül rossz termőképességét, alaposan megviselte az itteniek életét.
Bár az Őrség központja és része, de a 18. században és a 19. században a szlovén többségű tótsági járás része volt és térképek a Tótság egyik nagy településének tüntetik fel. A településnek a középkorban lehetett szláv lakossága is. Az első világháború végén szlovén politikai vezetők a történelmi hagyományok alapján szerették volna Őriszentpétert is bevonni az autonóm Szlovenszka krajinába, amelynek teljes függetlenedése is szóba került. A trianoni békeszerződés viszont nem csatolta a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.
Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt – 1783-tól már anyaegyház – az életszínvonal csak nagyon lassan javult; kisebb pozitív változást a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott. A 20. században Őriszentpéter továbbra is elmaradott település volt, és ezen csak rontott a Zalalövő – Bajánsenye vasúti szakasz megszüntetése, ami nagyban visszavágta az akkor épülő turizmust.
Komoly fordulatot az 1990-es évek hoztak, amikor a vasfüggöny lebontása óriási piacot (Ausztria és Szlovénia) nyitott a turizmusnak. Rohamléptekben építették ki az addig elzárt vidék infrastruktúráját és turisztikai létesítményeit. A vadregényes és csendes környék immár a magyar érdeklődőket is vonzza. A 2000 decemberében megnyitott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal jelentősen megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.
A városi rangot 2005-ben kapta meg.
2014-ig, a kistérségek megszűnéséig az Őriszentpéteri kistérség székhelye volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1189 | 1189 | 1160 | 1149 | 1083 | 1017 | 1022 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,7%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,8% cigánynak, 0,3% szlovénnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,2%, református 30,3%, evangélikus 3,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 3,7% (30% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,1% görögnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 28,9% református, 2,9% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[14]