10648 Plancius | |
Felfedezése | |
Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
Felfedezés ideje | 1960. szeptember 24.[1] |
Felfedezés helye | Palomar |
Névadó | Petrus Plancius |
Alternatív név | 4089 P-L, 1987 QX3, 1987 SM20 |
Pályaadatok | |
Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
Aphélium távolsága | 481 607 097 km (3,219 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 333 721 643 km (2,231 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 407 664 370 km (2,725 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,181[1] |
Orbitális periódus | 1643,102 nap 4,5 év[1] |
Közepes anomália | 24,364°[1] |
Inklináció | 8,615°[1] |
Felszálló csomó hossza | 204,337°[1] |
Perihélium szöge | 161,734°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Abszolút fényesség | 13,8[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 10648 Plancius (ideiglenes jelöléssel 4089 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.