1999-es Daytona 500 | |
Versenyadatok | |
Dátum | 1999. február 14. |
Hivatalos elnevezés | Daytona 500 |
Helyszín | Daytona International Speedway, Daytona Beach, Florida, USA |
Versenypálya | 2,5 mi |
Versenytáv | 200 kör, 500 mi |
Pole-pozíció | |
Versenyző | Jeff Gordon (Hendrick Motorsports) |
Dobogó | |
Első | Jeff Gordon (Hendrick Motorsports) |
Második | Dale Earnhardt (Richard Childress Racing) |
Harmadik | Kenny Irwin, Jr. (Robert Yates Racing) |
Az 1999-es Daytona 500 volt a verseny 41. kiírása 1959 óta, és az 1999-es Winston Cup Series első versenye. A versenyre február tizennegyedikén került sor a 2,5 mérföld (4 kilométer) hosszú Daytona International Speedwayen.
A hétvége minden fontos kérdésére Jeff Gordon neve volt a válasz, ugyanis a fiatal pilóta két évvel első győzelme után ezúttal a pole-pozíciót és a futam első helyét is besöpörte. Második helyen a legendás Dale Earnhardt zárt.
A szezon kezdete előtt három autótulajdonos, Andy Petree, Travis Carter és Joe Gibbs is kétautós csapatot tudott már indítani. Bobby Labonte mellett a Joe Gibbs Racing második versenyzője az újonc Tony Stewart lett, Petree Kenny Wallace-t szerződtette, míg Carter csapatához Darrell Waltrip került. Ebben az évben debütált Scott Barbour csapata Joe Bessey-vel a volánnál, valamint Mike Harmon is ebben a szezonban tervezett először indulni (a bemutatkozására végül csak 2002-ben került sor ebben a kategóriában szponzorációs problémák miatt).[1]
A versenyre összesen ötvenkilenc versenyző kísérelte meg a kvalifikációt, amelynek első állomása a két selejtezőből álló Gatorade 125 volt. Elsőként azok kvalifikálták magukat a versenyre, akik ezeken az első tizenhat-tizenhat hely valamelyikén végeztek. További lehetőség volt a versenyen való indulásra egy kétkörös időmérő, legvégső esetben pedig a versenyeztetett autó előző évi teljesítménye alapján összeállított pontszáma.