2007. június 24-én előrehozott parlamenti választást tartottak Ukrajnában, miután április 2-án Viktor Juscsenko elnök aláírta a parlament feloszlatásáról szóló 264/2007. sz. elnöki rendeletet, így próbálva meg csillapítani a politikai válságot.[1][2][3] A parlament és a minisztertanács álláspontja szerint a határozat alkotmányellenes volt, így tovább folytatta munkáját, s nem különített el alapot a választások finanszírozására.[4]
Egy nyolc hónapig tartó, a parlament és az elnök között folyó hatalmi harc végeredménye lett a parlament feloszlatása.[5] A Verhovna Radnán belül is csatározások folytak, főleg a Nemzeti Egység Koalíció és ellenzéke között. Ez sokszor addig fajult, hogy az ellenzék elhagyta a törvényhozás épületét. Egy hónappal a parlament feloszlatása előtt 11 ellenzéki képviselő a kormányzó koalícióhoz csatlakozott. (Válságellenes Koalíció). Az ellenzék szerint ez ellentétes az ukrán alkotmánnyal, amely csak politikai csoportoknak és pártoknak engedi meg a koalícióhoz történő csatlakozást, de egyéneknek nem.[6] Valójában néhány politikus arra panaszkodik, hogy többször kicserélték egymás között a szavazóókrtyákat,[7] s úgy szavaztak, hogy[8] jelen sem voltak az ülésen, amivel megszegték az Alkotmány 84. bekezdését.
2007. február 9-én Olekszandr Moroz, az ukrán parlament házelnöke, az Ukrán Szocialista Párt vezetője kifejtette véleményét a kialakult helyzetről. Azt állította, hogy Ukrajna elnöke, s annak pártja, a Mi Ukrajnánk Párt valamint a Julija Timosenko Blokk aktívan tervezik Ukrajna eddig elért demokratikus és politikai vívmányainak destabilizálását, hogy bebiztosítsák frissen megszerzett többségüket, amit a 2006-os választásokon kaptak.[9]
Egy héttel a feloszlatás előtt több tízezer ellenzéki támogató gyűlt össze, és a parlament feloszlatását követelte az elnöktől. Ezzel párhuzamosan hasonló nagyságú tömeg tüntetett a Verhovna Rada megtartásáért.[10]
Április 2-án, a parlament feloszlatásának a napján Viktor Juscsenko találkozott Viktor Janukovics miniszterelnökkel és Olekszandr Moroz házelnökkel. Nem sikerült megoldást találniuk a politikai krízisre. Délelőtt 11 órakor az elnök televíziós beszédében bejelentette döntését, miszerint feloszlatja a parlamentet, és előrehozott választásokat ír ki.[5] Ennek ellenére a Rada szavazott egy indítványról, miszerint a feloszlatás alaptalan volt, és folytatja tevékenységét.,[11] megtiltotta alapok képzéséét az elnökválasztásra,[12] és visszavonta a központi választási bizottság tagjainak a kinevezését.[13] A kabinet, a parlamentet támogatva, szintén megtiltotta választási pénzek elkülönítését.[14]
A választási bizottság becslései szerint a választás közvetlen költségei a 340 millió hrivnyát is elérhetik.[15] Julija Timosenko támogatja az elnök döntését, és a következőket mondta a költségekről: „Ha engedjük, hogy továbbra is a maffia irányítsa az országot, Ukrajna több tízmilliárd dollárt fog elveszíteni, mert Ukrajnát ma kirabolják.”[16]
Az Ukrán Alkotmánybíróság egy 53 parlamenti képviselő által beadott indítványt vizsgál, miszerint a parlament feloszlatásának nem voltak meg az alkotmányos alapjai. Ezen nézőpont képviselői azzal érvelnek, hogy az elnök az ukrán alkotmány[11] 90. része[17] alapján oszlathatja fel a törvényhozást. Kritizálják az elnököt, hogy nem hivatkozott erre a bekezdésre. Ehelyett hivatkozott az 5., 69., 77., 83., 102. és 106. bekezdésre.
2007. április 4-én Ivan Doborovszkij, a testület elnöke azzal érvelve, hogy nyomás alatt van, beadta lemondását, de a bíróság ezt nem fogadta el.
2007. április 5-én Janukovics az osztrák kancellárt, Alfred Gusenbauert kérte fel közvetítőnek.[18] A megkeresésre nem érkezett válasz, s mikor az osztrák diplomaták hallottak a hírről meglepődtek[19]
Április 6-án a Nemzeti Egység Koalíció megpróbálta úgy megoldani a problémát, hogy az átpártoltakat kizárta a frakcióból, és beterjesztett egy törvényjavaslatot, hogy egyének ne csatlakozhassanak a koalícióhoz.[20]
A Központi Választási Bizottság négy tagja – Jurij Doncsenko, Ihor Kacsur, Bronyiszlav Rajkovszkij és Olekszandr Csupankin (egyes hírek szerint az Anti-krízis Koalíció tagja) – betegség miatt távol maradtak a szavazástól, így a Bizottság döntésképtelenné vált.[21]
Április 7-én egy városi bíróság visszavonta 5.-i határozatát, mellyel megtiltotta a választási procedúra elkezdését.[22] Vladimir Kolesznicsenko, a Régiók Pártjának szóvívője, azt mondta, hogy a bíróságnak ez a határozata hamisítvány, és a választási folyamat még nem kezdődhet el.[23]
Április 9-én a Rada felkérte az európai államok fejeit, miniszterelnökeit és kormányait, hogy küldjenek képviseletükben személyeket, kik segíteni tudnak a krízis csillapításában.
Ukrajna parlamentje április 9-i döntésében kijelentette, hogy csak akkor támogatna egy előrehozott választást, ha ugyanebben az időpontban elnökválasztást is tartanának.[24]
Április 10-én egy Luhanszki területi bíróság nyilvánosságra hozta április 6-i határozatát, mellyel minden, a választások előkészítésére irányuló tevékenységet megtiltott. A határozat egy válasz volt a Régiók Pártjának egyik képviselőjének, Volodimir Ivanovnak egy vizsgálatára. Egyes hírek szerint ezt a határozatot visszavonták.
Rögtön az elnök bejelentését követően az ellenzék, mely leginkább Julija Timosenko Blokkjából és a Mi Ukrajnánk csoportból állt, bejelentette, hogy rögtön elkezdenek kampányolni. A Régiók Pártjának, az Ukrán Kommunista Pártnak és az Ukrán Szocialista Pártnak még nincs kész programja, mert ők az elnöki döntést törvénytelennek tekintik.
A választásokra való készülés ellenére Juscsenko ellenzéke sátortáborokat szerveztek Kijevbe, és a tiltakozók egy részének ételt és pénzt osztanak. (Kb 4000 forintnyit naponta), hogy ott maradjanak.[25]
Régió | Szavazatszám | Szavazat-arány (%) | PR | BJUT | NU–NSZ | KPU | BL | SZPU |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ukrajna | 37 185 882 | 62,70 | 34,4 | 30,7 | 14,2 | 5,4 | 4,0 | 2,9 |
Keleti | 63,8 | 66,5 | 7,5 | 3,4 | 7,3 | 2,2 | 4,9 | |
Donecki terület | 3 620 888 | 66,0 | 76,0 | 4,5 | 2,0 | 6,8 | 1,0 | 1,3 |
Luhanszki terület | 1 898 637 | 66,3 | 73,5 | 5,1 | 1,7 | 8,5 | 2,4 | 1,3 |
Harkivi terület | 2 282 993 | 58,3 | 49,6 | 16,4 | 8,1 | 8,3 | 4,6 | 2,6 |
Déli | 57,0 | 54,6 | 13,6 | 6,5 | 7,7 | 4,6 | 3,4 | |
Krími Autonóm Köztársaság | 1 568 070 | 55,8 | 61,0 | 6,9 | 8,2 | 7,6 | 3,9 | 1,9 |
Zaporizzsjai terület | 1 515 832 | 61,4 | 55,5 | 14,7 | 4,7 | 8,3 | 5,5 | 2,3 |
Mikolajivi terület | 971 038 | 57,6 | 54,4 | 16,6 | 5,8 | 7,2 | 4,5 | 1,9 |
Odesszai terület | 1 851 868 | 54,5 | 52,2 | 13,7 | 6,5 | 6,2 | 5,1 | 7,2 |
Herszoni terület | 893 442 | 55,5 | 43,2 | 23,1 | 9,1 | 9,1 | 3,7 | 2,5 |
Szevasztopol város | 308 928 | 59,7 | 64,5 | 5,0 | 2,3 | 10,3 | 2,5 | 2,7 |
Középső | 60,5 | 30,6 | 34,8 | 11,8 | 6,4 | 4,7 | 2,4 | |
Vinnicjai terület | 1 342 608 | 64,5 | 12,6 | 50,0 | 18,6 | 5,0 | 3,1 | 2,5 |
Dnyipropetrovszki terület | 2 810 168 | 58,9 | 48,7 | 20,8 | 6,2 | 7,6 | 5,0 | 1,3 |
Kirovohradi terület | 614 832 | 57,9 | 27,0 | 37,6 | 11,7 | 6,4 | 5,5 | 2,8 |
Poltavai terület | 1 250 952 | 61,9 | 24,8 | 37,9 | 14,5 | 6,5 | 4,9 | 3,0 |
Cserkaszi terület | 1 095 058 | 60,1 | 15,5 | 47,0 | 15,3 | 4,9 | 4,9 | 4,3 |
Északi | 62,5 | 16,7 | 45,5 | 16,1 | 4,9 | 5,7 | 2,1 | |
Zsitomiri terület | 1 044 852 | 62,5 | 22,4 | 37,0 | 15,1 | 5,8 | 8,3 | 2,5 |
Kijevi terület | 1 679 197 | 61,9 | 13,0 | 53,4 | 15,1 | 3,0 | 5,1 | 2,2 |
Szumi terület | 990 575 | 62,0 | 15,7 | 44,5 | 20,8 | 5,8 | 3,3 | 2,0 |
Csernyihivi terület | 939 072 | 61,8 | 20,7 | 41,9 | 14,9 | 6,7 | 4,2 | 2,9 |
Kijev város | 2 151 576 | 63,5 | 15,0 | 46,2 | 15,8 | 4,6 | 6,6 | 1,6 |
Nyugati | 68,4 | 8,3 | 48,9 | 29,1 | 1,8 | 3,2 | 1,6 | |
Volinyi terület | 801 557 | 71,0 | 6,7 | 57,6 | 20,0 | 2,7 | 4,6 | 1,9 |
Kárpátalja | 946 525 | 52,1 | 19,8 | 28,9 | 31,1 | 1,8 | 6,0 | 3,5 |
Ivano-frankivszki terület | 1 080 296 | 72,6 | 3,0 | 50,7 | 36,8 | 0,8 | 1,0 | 0,8 |
Lvivi terület | 2 002 372 | 73,9 | 4,2 | 50,4 | 36,0 | 1,0 | 1,1 | 0,6 |
Rivnei terület | 865 092 | 68,7 | 10,4 | 51,0 | 20,8 | 2,4 | 6,1 | 2,1 |
Ternopili terület | 870 214 | 76,5 | 3,0 | 51,6 | 35,2 | 0,7 | 1,6 | 1,1 |
Hmelnickiji terület | 1 083 968 | 66,3 | 14,1 | 48,2 | 18,4 | 4,0 | 6,6 | 1,7 |
Csernyivci terület | 705 272 | 58,2 | 16,8 | 46,2 | 20,3 | 2,3 | 2,5 | 3,8 |
Külföldi nagykövetségek | 431 142 | 6,0 | 26,5 | 33,1 | 25,5 | 1,6 | 2,3 | 1,2 |