A Kárpátok hegységeinek listája

A Kárpátok felosztása:
1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata
2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai
3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar
4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata
5. Déli-Kárpátok
6. Nyugati-Kárpátok vagy Erdélyi-középhegység
7. Erdélyi-medence és Szilágyság
8. Szerb-Kárpátok

A Kárpátok legfontosabb hegységeinek, hegyvidékeinek listája, nyugat-kelet, illetve észak-dél irányban, valamint külső és belső vonulatok szerint csoportosítva.

Északnyugati-Kárpátok

[szerkesztés]

A Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb s egyben a legmagasabb Kárpát-szakasz - (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű.

Külső vonulat

[szerkesztés]
Morva-Sziléziai-Beszkidek
Útban a Babia Gora csúcsára (Magas-Beszkidek, Lengyelország)

Belső vonulat

[szerkesztés]
A Magas-Tátra a szlovák-lengyel határon
A Madaras sziklafala (Selmeci-körhegység)
„Szlovák Paradicsom” (Sztracenai-hegység)
A Bükk-vidék Bélapátfalva közelében

Keleti-Kárpátok

[szerkesztés]

Északkeleti-Kárpátok

[szerkesztés]
A Gorgánok egy csúcsa Ukrajnában
Kőrösmező látképe a Máramarosi-havasokkal
Vihorlát (Szlovákia)

A Tapoly völgyétől a Borsa-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza (Máramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csernahora - 2026 m). A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik.

Külső vonulat

[szerkesztés]

Belső vonulat

[szerkesztés]

Szűken vett Keleti-Kárpátok

[szerkesztés]

A Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2305 m).

Külső vonulat

[szerkesztés]
A Répát-hegység télen
A Brassói-havasok látványa Brassóból

Belső vonulat

[szerkesztés]
A Békás-szoros a Gyergyói-havasokban
A Vereskő a Hagymás-hegységben
Érdekes alakú szikla (a Szfinx, Bucsecs-hegység)
A Fogarasi-havasok 2500 m-es csúcsai

Déli-Kárpátok

[szerkesztés]

A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a Temes-Cserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m).

A Déli-Kárpátokot átszelő völgyek és szorosok több csoportra osztják a hegyvonulatot:

Gyakran a Déli-Kárpátokhoz sorolják még a hegyvonulat nyugati szélén fekvő két különálló hegységet is: a Ruszka-havast és a több részből álló Bánsági-hegyvidéket (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység, Orsovai-hegység).

Nyugati-Kárpátok

[szerkesztés]
A Bucura-tó a Retyezát-hegységben
Aranyosfői-jégbarlang (Bihar-hegység)

Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak (Carpaţii Occidentali) nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot. Ennek három fő csoportja az Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék. A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének.

Erdélyi-középhegység (Munţii Apuseni)

Ruszka-havas (Munţii Poiana Ruscă)

Bánsági-hegyvidék (Carpaţii Banatului)

Szerb-Kárpátok

[szerkesztés]

Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) nevezik a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegységet a Dunától délre. A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.

Források

[szerkesztés]