A kristálytükör meghasadt

A kristálytükör meghasadt
SzerzőAgatha Christie
Eredeti címThe Mirror Crack’d from Side to Side
OrszágEgyesült Királyság
Nyelvangol
Műfajkrimi
SorozatMiss Marple
ElőzőBűbájos gyilkosok
KövetkezőAz órák
Kiadás
KiadóCollins Crime Club
Kiadás dátuma1962
Magyar kiadás dátuma1978
FordítóVeres Júlia
Oldalak száma312
ISBNISBN 963-271-030-4
SablonWikidataSegítség

A kristálytükör meghasadt (The Mirror Crack’d from Side to Side) Agatha Christie regénye, amely 1962. november 12-én jelent meg az Egyesült Királyságban[1] és 1963 szeptemberében az Amerikai Egyesült Államokban.[2] A történet a kitalált St. Mary Meadben játszódik, főszereplője Miss Marple. Agatha Christie Margaret Rutherfordnak ajánlotta a könyvet, akit annak ellenére nagyra becsült, hogy Miss Marple alakítását nem tartotta meggyőzőnek.[3]

Tennyson balladája szerint Shalott várának elvarázsolt kisasszonyát az átok arra kárhoztatja, hogy a világtól elzárva egyre csak szőjön, s ki se nézhessen az ablakon a folyóra, Camelot vára felé. A szerencsétlen várkisasszony egyszer mégis kitekint az ablakon, s meglátja az arra lovagló Sir Lancelotot, és ekkor „lesújt az átok”.

Shalott várkisasszonyának átoksújtott tekintetéhez fogható csak az a pillantás, amely a híres filmszínésznő, Marina Gregg szemében jelenik meg hirtelen, miközben Gossington Hall lépcsőjén a Szent János Mentőszolgálat javára rendezett ünnepségre érkező vendégeket fogadja.

Cselekménye

[szerkesztés]

Heather Badcock mérgezett koktélt iszik azon a fogadáson, amelyet az ünnepelt amerikai filmszínésznő, Marina Gregg rendez. Az ügy rejtélyesnek tűnik, mivel első pillantásra hiányzik a gyilkosság indítéka. Minthogy az italt Marina Gregg nyújtotta át az áldozatnak, feltételezik, hogy Marina lett volna a valódi célpont.

Miss Marple azonban összerakja az apró információkat és rájön a gyilkos személyére és az indítékra: Amikor Heather Badcock megérkezett a fogadásra, elmesélte Marina Greggnek, hogy sok évvel azelőtt betegen elment autogramot kérni tőle. Marina arcára ekkor ül ki az átoksújtotta kifejezés, mert rájön, hogy Heather fertőzte meg azzal a betegséggel, amelynek következtében fogyatékos gyermeke született. Marina soha nem tudta feldolgozni ezt a tragédiát, és amikor szembesül az okozójával, meggyilkolja.

Valós alapja

[szerkesztés]

Christie valószínűleg Gene Tierney amerikai filmszínésznő valóban megtörtént tragédiáját vette a cselekmény alapjául.[4][5] 1979-ben Tierney maga is megírta önéletrajzában a történetet, de az már jóval korábban ismert volt a sajtóból. 1943-ban Tierney első gyermekével volt várandós, amikor egy fellépés során rózsahimlős lett. Koraszülött gyermeke süket, részben vak és súlyosan fogyatékos lett, s végül intézetbe került. Utóbb Tierney megtudta egy rajongójától, hogy az kiszökött betegágyából autogramot kérni tőle. Az eset, beleértve azokat a körülményeket, ahogy a filmsztár szembesült az igazsággal, majdnem szó szerint megjelenik a krimiben.[6][7]

Másik lehetőség, hogy az alapötlet az írónő saját tapasztalatából származik: a második világháború alatt Agatha Christie együtt dolgozott egy gyógyszerésszel, akinek a lánya megvakult a rózsahimlő következtében.[8]

Magyarul

[szerkesztés]
  • A kristálytükör meghasadt; ford. Veres Júlia; Magvető, Bp., 1978 (Albatrosz könyvek)

Feldolgozásai

[szerkesztés]

A regényből 1980-ban amerikai film készült, ebben Miss Marple szerepét Angela Lansbury alakította, de szerepelt még benne Elizabeth Taylor, Kim Novak, Geraldine Chaplin, Rock Hudson, Tony Curtis és Edward Fox is.

A BBC televíziósorozatában (1992) Miss Marple-t Joan Hickson, a 2010-es Miss Marple sorozatban, Julia McKenzie alakította.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The Observer November 11, 1962 (Page 24).
  2. American Tribute to Agatha Christie
  3. Laura Thompson: Agatha Christie. Egy angol rejtély. Budapest: Háttér. 2009. ISBN 978-963-9365-87-2. 445. oldal.
  4. Tierney and Herskowitz (1978) Wyden Books, Self- Portrait p.101
  5. Osborne (2006) Chronicle Books, Leading Ladies p.195
  6. Hadnagy Róbert, Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz. Budapest: Európa. 2004. ISBN 963 077 4291. 233. oldal.
  7. Biography. The Official Web Site of Gene Tierney (cmgww.com). [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
  8. L. Thompson: 398.