A lonedale-i telegráfuslány

A lonedale-i telegráfuslány
(The Lonedale Operator)
1911-es amerikai rövidfilm

RendezőD. W. Griffith
ProducerD. W. Griffith
Vezető producerD. W. Griffith
Műfaj
ForgatókönyvíróMack Sennett
FőszerepbenBlanche Sweet
Verner Clarges
OperatőrG. W. Bitzer
Gyártás
GyártóBiograph Company
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Játékidő17 perc
Képarány4:3
Forgalmazás
ForgalmazóBiograph Company
Bemutató1911. március 23. (Amerikai Egyesült Államok)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz A lonedale-i telegráfuslány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A lonedale-i telegráfuslány[1] egy 1911-ben készült rövid amerikai filmdráma, amelyet D. W. Griffith rendezett Blanche Sweet főszereplésével, és Mack Sennett írta a Biograph Company számára. A film cselekménye egy lányról szól, aki átveszi a távíróállomást, miután apja megbetegedett. Miután kézbesítették a város bányájának bérjegyzékét, két csavargó megpróbálja ellopni a pénzt. Rablásukat meghiúsítják, mert a lány táviratban segítséget tud kérni, majd visszatartja a rabolni akarókat, amíg a segítség meg nem érkezik. A lonedale-i telegráfuslány „romantikus, drámai, feszültségi, western- és még egy kis komédia elemeit is tartalmazza a végéhez közeledve”.[2]

Ellentétben az akkori filmek többségével, amelyeknek egyszerű cselekménye egyetlen helyszínen játszódott, A lonedale-i telegráfuslány „három elsődleges teret vág össze: a távirati iroda belsejét, a bűnözőket kint és a mentővonatot”.[3] Bár 1911-ben a közönség nem volt hozzászokva az ilyen vágásokhoz, hiszen több mint 100 felvétel volt a filmben, a távíró használata segített megérteni a jelenetek közötti keresztmetszetet, így követni tudták a cselekményt.[4][5] A film azért is jelentős, mert Griffith egy franciakulcs közelképét használta, amelyről a lány úgy tett, mintha fegyver lenne. A film bemutatásakor a közeli felvételek még ritkák voltak. A lonedale-i telegráfuslány szemlélteti Griffith növekvő szaktudását a filmkészítésben.[6]

A film egy kópiája a New York-i Modern Művészeti Múzeum filmarchívumában maradt fenn.[7]

Szereplők

[szerkesztés]
  • Verner Clarges – ember a bérszámfejtő irodában
  • Guy Hedlund – ember a vonaton
  • Jeanie MacPherson – ember a bérszámfejtő irodában
  • WC Robinson – ember a bérszámfejtő irodában
  • Edward Dillon – távíró*
  • Francis J. Grandon – mérnök*
  • Joseph Graybill – csavargó*
  • Dell Henderson – csavargó*
  • Wilfred Lucas – tűzoltó*
  • W. Chrystie Miller – az állomás előterében*
  • George Nichols – lonedale-i telegráfus*
  • Blanche Sweet – a lonedale-i telegráfus lánya*
  • Charles West – vállalati ügynök*

* Nem jelenik meg a stáblistán.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Griffith: The Lonedale Operator (Complete Film), 1911
  2. The Lonedale Operator (1911). Cinema Century. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  3. The Lonedale Operator (1911). Preserved Films. National Film Preservation Foundation. [2021. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  4. Giannetti, Louis D.. Flashback : a brief history of film, 6th, Boston, MA: Pearson Education/Allyn & Bacon, 17. o. (2010. november 23.). ISBN 978-0-205-69590-4 
  5. Young, Paul.szerk.: Gitelman: Media on Display: A Telegraphic History of Early American Cinema, New Media: 1740-1915. MIT Press, 230–264. o. (2005. november 23.). ISBN 9780262572286 
  6. Ellenberger: The Centenary of the close-up. Hollywoodland: A Site About Hollywood and Its History. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
  7. Silent Era: The Lonedale Operator. silentera. (Hozzáférés: 2013. február 3.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a The Lonedale Operator című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]