A légy | |
1980-as magyar animációs rövidfilm | |
A film a laboratóriumi kidolgozásakor nyerte el végső sárgásbarna színét[1] | |
Rendező | Rofusz Ferenc |
Producer | Salusinszky Miklós |
Műfaj | némafilm |
Forgatókönyvíró | Rofusz Ferenc |
Dramaturg | Sipos Áron |
Operatőr | Bacsó Zoltán |
Vágó | Czipauer János |
Hangmérnök | Horváth András |
Gyártásvezető | Auguszt Olga |
Gyártás | |
Gyártó | Pannónia Filmstúdió |
Ország | Magyarország |
Nyelv | nincs |
Játékidő | 4 perc |
Képarány | 1,37:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Pannónia Filmstúdió |
Bemutató | 1980. |
Eredeti magyar adó | MTV-1, Duna TV |
Korhatár | |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A légy (angol cím: The fly) 1980-ban bemutatott magyar rajzfilm, amelyet Rofusz Ferenc rendezett. Az első magyar Oscar-díjas rövidfilm.
A film egy légy történetét mutatja be, ami egy őszi napon betéved egy nagy kertben álló házba. A légy a számára idegen terepen menekül a légycsapóval közelítő üldözője elől, az életéért kell küzdenie, mert a ház lakója agyon akarja csapni. A néhány perces történet alatt a film nézője a zümmögve bolyongó légy szemével látja a világot, mindvégig a meg-megpihenő rovar szemszögéből ábrázolva azt, egészen addig, míg végül a ház lakója agyon nem csapja a kellemetlenkedőt, ekkor a légy zümmögése hirtelen megszűnik. A záró képsorokban egy rovargyűjtemény képe tűnik fel a tűkre felszúrt áldozatokkal.
Készítette a Pannónia Filmstúdió
A forgatókönyv már 1976-ban elkészült – munkacíme A bogár volt –, de a Művészeti Tanács nem hagyta jóvá. Az eredeti elképzelés szerint a legyet nem csapták volna agyon, hanem belerepült volna üldözője szemébe, majd elrepült volna, de ez a befejezés nem nyerte el a politika tetszését.[2] Többszöri próbálkozás után a filmtervet Hankiss Elemér, a Pannónia Filmstúdió akkori dramaturgjának javaslatára végül elfogadták.[3] A korabeli cenzorok tudni szerették volna, hogy mondanivalója szerint vajon ki a légy és ki az üldöző? A film üzenete nem félremagyarázható: a mindenkori hatalomnak kiszolgáltatott életért való kiállás.
A rövidfilm a rendkívül munkaigényes háttéranimáció technikát is alkalmazta, a halszem optika és a szubjektív kamera egyszerre valósult meg benne.
Az animációhoz hasonlóan a hangokat, zörejeket is „saját kezűleg” állítottuk elő – a lódobogást például kókuszdiók ütögetésével imitáltuk. A legnehezebben a megfelelő légyhangot találtuk meg; sokat próbálkoztunk azzal, hogy egy igazi légy zümmögését magnóval felvegyük, ez azonban nem hozta meg a várt eredményt, így végül a filmzörejező Langer Ede vállalkozott arra, hogy szájával a légy repülésének hangját utánozza.
A film mintegy 3600 rajzból készült. Két év munkájával állították össze a kész filmet. Rofusz kezdetben vízfestékkel dolgozott, de ez nem volt megfelelő, mert a próbavetítésen túl gyorsnak bizonyult a film, így változtatott a technikán, és fekete zsírceruzát használt a háttérrajzokhoz. A film készítése 1980-ban fejeződött be.[4]
A Légy 1981-ben elnyerte a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscar-díjat.[7] Azonban az Oscar-díj átadása kisebb botrányba torkollott: Rofusz Ferenc az akkori pártállami kultúrpolitika bürokratikussága miatt[8] – a hivatalos indoklás szerint az Oscar-díjat kapott rendező kiutazásához szükséges dokumentumok kiadására túlságosan rövid idő állt rendelkezésre[9] – nem tudott részt venni a gálán. A díjat helyette Dósai István,[10] a Hungarofilm[11] vezérigazgatója vette át, aki a magyar küldöttség részeként volt jelen. Az Oscar szobrocskát Alan Arkin adta át Dósainak, aki a díj átvételekor a következőket mondta angol nyelven: "It’s not me; I’m so sorry. He got the invitation too late. And I thank in his name. And just one word: Even the short film can be great."[12] Így aztán Dósai örökre bekerült az Oscar-díjat nyert művészek köszönő beszédeit tartalmazó adatbázisba.[13] A korabeli amerikai sajtó tudósításai szerint (the unknown man walked briskly onto the stage, issued a few brief "thank-yous," and walked backstage), az ismeretlen férfi elmenekült az éjszakába. Jerry Hold a biztonsági szolgálat vezetője értesítette a rendőrséget:[14] Dósaitól az akadémia illetékesei még aznap visszavehették az Oscart.[15] A Los Angeles-i rendőrség[16] rátörte Dósaira a hotelszobája ajtaját és lefoglalta az aranyszobrot.[17] Rofusz csak hónapokkal később – miután írt egy levelet Kádár János titkárságára[18] – tudott elutazni az Egyesült Államokba, hogy átvegye az Oscar-díját.[19][20][21]