A meteoritok osztályozásának célja az, hogy a közös eredetű meteoritokat egy csoportba sorolja és segítse a kis égitestek fejlődéstörténetének rekonstruálását az, hogy az osztályozás hűségesen utal a csoportok közötti kapcsolatokra. Ennek alapján idővel a szülő égitestek is rekonstruálhatók lesznek. Szülő égitest az a forráségitest, amelynek töredéke az adott meteorit.
A szülő égitest a legtöbb esetben egy kisbolygó, vagy hold a Naprendszerben. Lehet, hogy ez az égitest már nem is létezik, hanem csak a töredékeit lehet majd azonosítani a kisbolygó övben. A meteoritok osztályozása tehát szoros kapcsolatban áll a kisbolygók közötti kapcsolatok föltárásával is. Egyes meteoritok forráshelye lehet üstökös is.
Az osztályozás egyik fontos eredménye a nevezéktan is. Egyes részeit az osztályozásnak széles körben elfogadják és használják, de a finom részletekben lehetnek értelmezési eltérések. Ennek oka az, hogy mivel még nem pontos a forráségitestek rekonstrukciója, más és más hierarchiában illesztik össze az összképet az egyes kutatók.
Fontos alcsoportot alkotnak a kondritok, melyeket alcsoportokra osztanak be. Más kapcsolatokat a család, vagy a klán kifejezéssel kapcsolnak össze. Három ilyen elfogadott kondrit csoport, vagy osztály van: a szenes kondritoké, az ensztatit kondritoké és a rendes kondritoké.
Azokat a kondritokat, amelyek eltérnek egy kissé a csoport főbb tulajdonságaitól, anomális meteoritoknak nevezik. Azokat a kondritokat, amelyeket egyelőre nem lehet besorolni a kialakult rendszertanba csoport nélküli meteoritoknak nevezik. Például az Acfer 094 egy ilyen csoport nélküli tagja a CM-CO klánnak.
A meteoritokat gyakran sorolják a három fő csoportba aszerint, hogy főleg kőzetből, fémből, vagy vegyesen kőből és fémből állnak. Ezeket a kategóriákat a 19. század eleje óta használják. Ennek a megnevezésnek azonban nincsen sok genetikai vonzata. Példaként említhetjük, hogy sok vasmeteorit tartalmaz szilikát zárványokat, de mégsem nevezik őket kő-vas-meteoritoknak. Mégis, ez a korai besorolás áll az osztályozások kezdetén.
A vasmeteoritokat hagyományosan a belső szerkezetúk alapján sorolják az octahedritek, a hexahedritek és az ataxitok csoportjába. Ezek a megnevezések leíró jellegűek, s helyettük ma már a modernebb kémiai csoportokat használják.
IAB vasmeteorit "komplexum" vagy klán (Korábban az IAB és IIICD vasmeteorit csoportok.
Az IAB vasmeteorit komplexumban: A csoport, 5 alcsoport, számos kis csoport, melyek szoros rokonságban vannak. Főleg gyorsan hűlő magmákból kristályosodtak.
Lux, G., Keil, K., & Taylor, G.J. (1980): Metamorphism of the H-group chondrites: implications from compositional and textural trends in chondrules. Geochim. Cosmochim. Acta, 44, 841-855.
Urey, H.C., & Craig, H., (1953): The composition of the stone meteorites and the origin of the meteorites. Geochim. Cosmochim. Acta, 4, 36-82.
Yanai K., Kojima H. & Haramura H. (1995): Catalog of Antarctic Meteorites. NIPR, Tokyo
Van Schmus, W. R., Wood, J. A., (1967): A chemical-petrologic classification for the chondritic meteorites. Geochimica et Cosmochimica Acta, 31, 747-765.
Wasson J. T. (1974): Meteorites. Springer, Berlin.
Wiik, H. B. (1956): The chemical composition of some stony meteorites. Geochimica & Chosmochimica Acta, 9. 279-289.
Yanai K. & Kojima H. (1987): Photographic Catalog of the Antarctic Meteorites. NIPR, Tokyo
Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest
Bérczi Sz. (2007): A Naprendszer égitestjeinek fejlődése. A kisbolygók. Fizikai Szemle. 57/3. sz. 88-94.
Bérczi Sz., S. Józsa, Zs. I. Kovács, B. Lukács, Gy. Szakmány (2004): Studies of the Thermal Evolution of a Chondritic Asteroidal Body: Synthesis from the Antarctic Meteorite Thin Section Set of the National Institute of Polar Research, Tokyo. Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged, XLV/2. 55-60.
Bérczi Sz., Gucsik A., Hargitai H., Józsa S., Kereszturi Á., Nagy Sz., Szakmány Gy. (szerk. *Bérczi Sz.) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)
Bérczi Sz., Holba Á., Lukács B. (1999): Splitting of the two Wiik lines in the Urey-Craig field: C-s are related to H-s like as LL-s are related to L-s. (Statistical Analyses of the NIPR dataset: VII). 24th NIPR Symposium Antarctic Meteorites, Tokyo, p. 9-11.
Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-X Ö, ISBN 963 00 6315 8)
Lukács B., Bérczi Sz. (1996): Competition of C and H2O for Fe in E, H, and C chondrites. 21th Symp. Antarctic Meteorites, Tokyo, NIPR, p. 90-92.
Lukács B. Bérczi Sz. (1997): Statistical Analysis of NIPR Meteorite Compositions, II.: Comparison of Sequences of Differentiated Rocks from an Asteroidal Sized Body and Earth. 22th Symp. Antarctic Meteorites, Tokyo, NIPR, p. 94.
Lukács B., Holba Á., Bérczi Sz. (1999): Gradistic vs. Cladistic Views in the Classification of Chondrites: The (L,H) Dichotomy and the Missing L/LL Precursors. (NIPR Statistics VI.) In Lunar and Planetary Science XXX, Abstract #1337, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).