2017 (Catalog of the paintings on show at the Rijksmuseum in 1956, Catalogus der schilderijen, miniaturen, pastels, omlijste teekeningen, enz. in het Rijks-museum te Amsterdam (1909))
928 (Rembrandt catalogue raisonné, 1914)
404 (Rembrandt catalogue raisonné, 1968)
299 (A Corpus of Rembrandt Paintings VI)
415 (Rembrandt catalogue raisonné, 1935)
256 (Rembrandt catalog raisonné, 1986)
492 (Rembrandt catalogue raisonné, 1908)
70 (A Treasury of Art Masterpieces: from the Renaissance to the Present Day)
52 (120 paintings from the Rijksmuseum)
424 (The Complete Paintings of Rembrandt)
116 (Rembrandt. Schilderijen bijeengebracht ter gelegenheid van de inhuldiging van Hare Majesteit Koningin Wilhelmina, 8 September-31 October 1898)
141 (A catalogue raisonné of the works of the most eminent Dutch, Flemish, and French painters (Part the Seventh - Rembrandt))
»A posztós céh elöljárói«(De Staalmeesters)Rembrandt utolsó olyan megrendelése volt, amit megfestve még egyszer nagy felületen próbálhatta ki alkotó erejét.
1661-ben vagy 1662-ben rendelte meg Rembrandttól a festményt az amszterdami rőfösök céhe, hogy ábrázolja rajta a hat céhmestert:
Jacob van Loon (1595–1674),
Volckert Jansz (1605/10–1681),
Willem van Doeyenburg (kb. 1616–1687),
de knecht Frans Hendricksz Bel (1629–1701),
Aernout van der Mye (kb. 1625–1681)
Jochem de Neve (1629–1681).
A céh megszűnése után a kép a város tulajdonába került, és a városi tanács 1808-ban kölcsönadta a Rijksmuseumnak. A kép azóta is ott látható, bár esetenként nagyobb kiállításokra továbbkölcsönzik.
Rembrandt nyugtalan vonalú elrendezésben sorakoztatta fel nagy jellemábrázoló erővel[1] megfestett alakjait egy szabálytalanul elhelyezett asztal mögé. Minden alak megannyi külön típus; különbségeiket fokozzák a barna színek és a rájuk eső fények.