A rabul ejtett értelem
| A rabul ejtett értelem | |
| Szerző | Czesław Miłosz |
| Eredeti cím | Zniewolony umysł |
| Ország | Lengyelország |
| Nyelv | lengyel |
| Téma | lengyel társadalom az 1940–50-es években |
| Műfaj | esszé |
| Kiadás | |
| Kiadó | Kultura |
| Kiadás dátuma | 1953 |
| Magyar kiadó | Európa Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1992 |
| Fordító | Fejér Irén, Gimes Romána, Murányi Beatrix, Bart István |
| Média típusa | könyv |
A rabul ejtett értelem (Zniewolony umysł) Czesław Miłosz Nobel-díjas lengyel költő filozófiai–politikai esszéje, példabeszéd. 1953-ban jelent meg franciaországi emigrációban, a párizsi Kultura folyóirat támogatásával. Az esszé a második világháború idején és azt követően a lengyel társadalomban, főként Varsóban lezajló eseményeket írja le.
Négy legismertebb fejezetében az említett korszak lengyel íróinak sorsát tárgyalja (álnevek használatával), különös figyelmet fordítva viselkedésükre, döntéseikre, moralitásukra és irodalmi munkásságukra az 1945–1956 közötti években, azaz a sztálinizmus idején.
A használt álnevek a következőek: Alfa – Jerzy Andrzejewski, Beta – Tadeusz Borowski, Gamma – Jerzy Putrament, Delta – Konstanty Ildefons Gałczyński.
Magyarul
[szerkesztés]- "A rabul ejtett értelem"; ford. Fejér Irén et al.; Európa, Bp., 1992 (Mérleg)
Források
[szerkesztés]
