Abaújlak | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szikszói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pollák István (független)[1] | ||
Irányítószám | 3815 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 76 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 9,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 24′ 20″, k. h. 20° 57′ 22″48.405661°N 20.956169°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 20″, k. h. 20° 57′ 22″48.405661°N 20.956169°E | |||
Abaújlak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújlak témájú médiaállományokat. | |||
Abaújlak község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában. Közigazgatásilag hozzá tartozik Szanticska is, az ország egyik legkisebb települése.
Encstől légvonalban mintegy 15 km-re északnyugatra, Miskolctól 40 km-re északra fekszik, a Cserehát legmagasabb hegyének, a Kecske-padnak délkeleti lábánál. Dombvidéki sorfalu, a Cserehát legmagasabban lévő települése.
Környező községek: Abaújszolnok (6 km), Gadna (2 km), Gagyvendégi (5 km); a legközelebbi város Encs (20 km).
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2621-es út, mely kelet-nyugati irányban végighúzódik a belterületén; északi és déli szomszédjaival, Gagyvendégivel és Abaújszolnokkal (illetve azon keresztül Szikszóval) a 2622-es, Baktakékkel pedig a 2623-as út köti össze.
Első írásos említése (Wylak) 1472-ből származik; ekkor a Gagyi család birtoka volt. A középkorban virágzó bortermelő helyként tartották számon. A török hódoltság idején elnéptelenedett, utána részben magyarok, részben ruszinok telepedtek be. Az 1800-as években egyesült Szanticskával, akkor a neve Újlak-Szanticska lett. 1901 óta hívják Abaújlaknak. A falu a trianoni békeszerződés előtt Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.
Lakossága a 20. században erőteljesen csökkent:
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 81 | 77 | 70 | 62 | 62 | 81 | 76 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás szerint a településnek csak magyar nemzetiségű lakosai voltak.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak mondta magát (2,6% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 5,3%, görögkatolikus 27,6%, felekezeten kívüli 1,3% (7,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% bolgárnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 8,1% református, 35,5% görög katolikus, 3,2% felekezeten kívüli (24,2% nem válaszolt).[13]
- Magashegyi Kilátó (Szanticska)