Abaújszolnok | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Szikszói |
Jogállás | község |
Polgármester | Rácz Pál (független)[1] |
Irányítószám | 3809 |
Körzethívószám | 46 |
Népesség | |
Teljes népesség | 227 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 19,52 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 8,66 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 22′ 24″, k. h. 20° 58′ 32″48.373211°N 20.975619°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 24″, k. h. 20° 58′ 32″48.373211°N 20.975619°E | |
Abaújszolnok weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújszolnok témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Abaújszolnok község az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.
Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti oldalán fekszik, Miskolctól 35 kilométerre, északkeletre. A szomszédos települések: észak felől Abaújlak (Szanticska), kelet felől Baktakék, dél felől Selyeb, nyugat felől pedig Nyésta. [Határos még Gagyapátival is, de közúti kapcsolat nincs közöttük.] A legközelebbi város Encs (20 km).
Közúton a 3-as főútról Szikszón, a Miskolci úton a II. Rákóczi Ferenc útnál balra elágazó 2622-es úton érhető el a legegyszerűbben. Ebből a 2622-es útból Abaújszolnok határában ágazik el a Nyéstára vezető 26 132-es mellékút és a Baktakéken keresztül Encs felé összeköttetést biztosító 2623-as út.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás az egyaránt kb. 20-20 kilométerre lévő Szikszón (Szikszó vasútállomás) vagy Encsen (Forró-Encs vasútállomás) található, a MÁV 90-es számú Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalán.
Az első írásos emlék, amely a település nevét említi 1256-ból maradt fenn; ebben „Zonuk” néven szerepel. Ekkor szolnoki nemesek földje volt, és Nyéstával volt határos. Egykoron a történelmi Abaúj vármegyéhez tartozott, amely a nevét az Aba nemzetségről, illetve az általuk épített Abaújvárról kapta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, Rákóczi telepítette be ruténekkel.
1750-ben Tiszta Pál kapott adományt Mária Teréziától Abaújszolnok, Monaj és Selyeb községekben.
A vidék a trianoni döntést követően az ország peremvidékévé vált, s ez az elkövetkező évtizedek során döntő módon befolyásolta gazdasági-társadalmi életét, fejlődését.
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Németh György | független[3] |
1994–1998 | Báki Ferenc | független[4] |
1998–2002 | Kovács Miklós | független[5] |
2002–2006 | független[6] | |
2006–2010 | Fehér Gyula | független[7] |
2010–2011 | Gönczi Gáborné | független[8] |
2011–2014 | független[9] | |
2014–2019 | független[10] | |
2019–2020 | független[11] | |
2020–2024 | Rácz Pál | (független)[12] |
2024– : | (független)[1] |
A településen 2011. október 16-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választás hat polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és meg is nyerte azt.[9]
Ugyancsak időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak a településen 2020. október 4-én is, a képviselő-testület 2020. július 13-án kimondott önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de egyetlen szavazattal lemaradt két kihívója egyikétől.
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 195 | 188 | 183 | 202 | 184 | 216 | 227 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[17]
2022-ben a lakosság 71,7%-a vallotta magát magyarnak, 24,5% cigánynak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (28,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság kb. 39%-a római katolikus, kb. 45%-a görögkatolikus, kb. 6%-a református és kb. 2%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem a lakosság kb. 8%-a.[15]
2022-ben vallásuk szerint 10,9% volt római katolikus, 6,5% református, 47,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).[18]
Az Egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-encsi Esperesi Kerületében lévő monaji plébániához tartozik, mint filia.[19]
A Miskolci Apostoli Exarchátus Csereháti Esperesi Kerületében lévő selyebi parókiához tartozik, mint filia.[20]
A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.[21]
Az Északi evangélikus egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.[22]