Aderklaa | |||
A Fájdalmas Istenanya-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Gänserndorfi járás | ||
Irányítószám | 2232 | ||
Körzethívószám | 02247 | ||
Forgalmi rendszám | GF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 207 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 157 m | ||
Terület | 8,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 06″, k. h. 16° 32′ 13″48.285000°N 16.536944°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 06″, k. h. 16° 32′ 13″48.285000°N 16.536944°E | |||
Aderklaa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aderklaa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Aderklaa osztrák község Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 196 lakosa volt.
Aderklaa a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező nyugati részén, Bécstől közvetlenül északkeletre. Területének 1,5%-a erdő, 90% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: északkeletre Deutsch-Wagram, délkeletre Raasdorf, délnyugatra Bécs 22. kerülete (Donaustadt).
Aderklaat 1258-ban említik először "Atychla" néven.
Bécs második, 1683-as ostromakor a törökök elpusztították. 1809 májusában a faluban volt Károly főherceg főhadiszállása, ahonnan elindult a győztes asperni csatába Napóleon ellen. Másfél hónappal később, július 5-6.-án Aderklaa volt a wagrami csata egyik helyszíne.
Aderklaa 1784 óta Deutsch-Wagram egyházközségéhez tartozik. 1938-ban a községben egy péket, két kertészt, két fogadóst, két vegyeskereskedést, egy nyeregkészítőt, egy kovácsot, egy hímzőműhelyt, egy bognárt és számos földművest számláltak össze. A község címerét 209-ben kapta, a wagrami csata 200. évfordulóján.
Az aderklaai önkormányzat területén 2020 januárjában 196 fő élt. A lakosságszám 2001 óta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 87%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 11,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 79,4%-a római katolikusnak, 1,7% evangélikusnak, 14,6% ortodoxnak, 3,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (75,1%) mellett a szerbek (14,2%) és a horvátok (2,6%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 210
|
2018 | 207
|