Afrikai fügelégy

Afrikai fügelégy
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Valódilégy-alakúak (Muscomorpha);
Tagozat:	Homlokréses legyek (Schizophora);
Altagozat:	Torpikkely nélküliek (Calyptratae);
Család:	Harmatlégyfélék (Drosophilidae);
Alcsalád:	Valódi harmatlégyfélék (Drosophilinae);
Nemzetség:	Harmatlégy-rokonúak (Drosophilini);
Nem:	Zaprionus;
Tudományos név
	Zaprionus indianus;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Afrikai fügelégy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai fügelégy témájú kategóriát.

Az afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) a valódi légyalakúak közé sorolt homlokréses legyek harmatlégyféléknek (muslicáknak) nevezett családjának egyik neme, a köznyelvi nevezéktan szerint a gyümölcslegyek egyik faja. A 21. század elején a névadó, harmatlégy (Drosophila) nem részének tekintik, mivel a genetikai vizsgálatok eredményeként kiderült, hogy az nem monofiletikus.

Származása, elterjedése

Közép-Afrikából származik, de intenzíven terjeszkedő, betelepült inváziós fajként 2010-ra már az amerikai kontinens nagyobbik (trópusi, illetve meleg mérsékelt éghajlatú) részén megtalálható. Az ezredforduló táján a Mediterráneum északi részéről észak felé is terjeszkedik. Terjeszkedésének fő módszere a gyümölcsexport. 2024-ig Európában:

Spanyolország ból (Kanári-szigetek, Andalúzia),
Ciprusról,
Franciaországban,
Olaszországban és
Ausztriából mutatták ki,

aminek alapján hazai feltűnése is várható.

Megjelenése, felépítése

Hasonlít a hazánkba már betelepült pettyesszárnyú muslicáéhoz (Drosophila suzukii). Ettől a fejétől potrohig húzódó, közel párhuzamos vonalakn alapján különböztethető meg.

Életmódja, élőhelye

Bár nevét a fügéről kapta, nem fajspecifikus kártevő. Nagyjából 80 gazdanövénye van, a füge mellett egyebek közt az őszibarack, az eper, a málna, a szeder, a nektarin, a szilva és a szőlő. A gyümölcslegyek többségéhez hasonlóan az érett, illetve erősen túlérett gyümölcsöket kedveli, ezért a gyümölcs ellene vegyszeresen nem védhető.

Egyes tanulmányok szerint csak a trópusokon és a meleg mérsékelt égövben képes áttelelni, más kutatók szerint alkalmazkodik a hűvösebb éghajlathoz is. Főleg másodlagos kártevő, amely petéit (akár 60–70 darabot is) az érett gyümölcsök mechanikai sérüléseire rakja.

Sikeres szaporodásához legalább 12–13°C kell, kifejlődéséhez az optimális hőmérséklet 28°C vagy több. Az időjárástól függően egy évben 12–16 között nemzedéke röpülhet.

Jegyzetek

Források

↑ Medve Zsolt: Medve Zsolt: Fügés ember: Afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) megjelenése is várható Magyarországon

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap