Meriluoto első verseskötetét Üvegablak (Lasimaalaus) címmel adták ki 22 éves korában. A kötet sikeres volt mind a kritikusok, mind az olvasók körében.[8] A legünnepeltebb és széles körben ismert költőnővé vált a háború utáni Finnországban. Korai költészetének központi témája a művészet és a nőiesség volt. Első gyűjteménye Rainer Maria Rilke hatását tükrözi. A Rémálmok (Pahat Unet, 1956) c. kötetében megjelent néhány szabadverse is. A következő kötetben, a Lépcsőkben (Portaat), melyet öt évvel később adtak ki, Merilouto rátalált saját, modern kifejezési formájára.[9]
Meriluoto 13 évig Svédországban élt. 1974-ben költözött vissza Finnországba, itt költészetének nyelvezete ismét megváltozott, közelebb kerülve az élőbeszédhez.[10]
Versei mellett Meriluoto írt regényeket és ifjúsági könyveket, valamint fordította Harry Martinson, Rainer Maria Rilke, Shakespeare és Goethe munkáit is.[11]
1948–1956 között élt együtt férjével, a szintén költő és prózaíró Lauri Viitával. Róla és viharos házasságáról életrajzi regényében írt.[12]
↑Leaving War Behind. The History of Nordic Women's Literature . (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
↑Meriluoto, Aila (1924- ) (finn nyelven). The National Biography of Finland. . Biografiakeskus, Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, 2005 (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
↑Meriluoto, Aila (1924- ) (finn nyelven). The National Biography of Finland. . Biografiakeskus, Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, 2005 (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
↑Meriluoto, Aila (finn nyelven). Kirjasampo . (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
↑Meriluoto, Aila. The History of Nordic Women's Literature . (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
Ez a szócikk részben vagy egészben az Aila Meriluoto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.