Ajtay Andor

Ajtay Andor
SzületettAjtay Kovács Andor
1903. július 25.[1]
Fogaras[2]
Elhunyt1975. május 9. (71 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszínész
KitüntetéseiKossuth-díj (1954)
SírhelyeFarkasréti temető (25-1-79)
Színészi pályafutása
Aktív évek1927–1972
Tevékenységszínész, színházrendező
Díjai
Kossuth-díjak
1954
Kiváló művész-díj
1968
Érdemes művész-díj
1953
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajtay Andor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ajtay Andor, született Ajtay Kovács Andor (Fogaras, 1903. július 25. – Budapest, 1975. május 9.) Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Élete

[szerkesztés]

1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. 1927 és 1929 között a szegedi Városi Színház tagja volt. 1932-ben szerződött a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nemzeti Színház színésze lett. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is. 1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza (ma Vígszínház) tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is. 1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt.

Pályája végén ismét láthatta a szegedi közönség. A Naplemente előtt című előadás rendezője és főszereplője is volt. A színháztörténeti előadás bemutatója: 1970. november 8. Partnerei voltak: Bángyörgyi Károly, Papp János, Stefanik Irén, Lelkes Dalma, Nagy Attila, Lőrinczy Éva, Kovács János, Mentes József, Kormos Lajos, Máriáss József, Csizmadia László, Gémesi Imre, Szekeres Ilona, Molnár Piroska, Kovács Gyula, Károlyi István és Szalay Zsigmond.

»Fény és árny váltakozik a lelkemben. Mennyország tiszta fénye és a sötét éjszaka borzalmas mélye. Miért ne idézném Goethét?« – mikor az ő költői lelke fejezi legjobban az én érzéseimet. Ha ez a mennyei fény áraszt el, akkor a kék eget látom és téged. Tűzpiros liliomokat és téged… S az áradó szavak igazsága könnyeket csal a többnyire fiatal publikum szemébe. Ezt a Clausen-monológot sokak szerint csak a legnagyobbak mondhatják el úgy, hogy az igaz legyen. A szegedi előadás varázsát olyan nagyságok is előidézik, mint a költői Inket játszó Molnár Piroska, Klamrothot formáló Nagy Attila, vagy a Geigerként látható Máriáss József. Akkor és ott Szegeden »döbbenetes csend tud lenni« egy-egy sűrű színpadi pillanat visszhangjaként. Az előadás végén »már-már nem is gyanúsan csillognak a szemek.«
– Dalos László: Helyszíni beszámoló, „Film Színház Muzsika”

Élete utolsó szerepét 1972-ben, az Operettszínházban (Noszty Pál) játszotta.

Színpadi szerepei

[szerkesztés]
Ajtay Andor és Perényi László Shaw: Nem lehessen tudni című darabjában
A Slágermúzeum című revüfilmben

Rendezései

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Hangjátékok

[szerkesztés]
  • Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya (1937)
  • Bibó Lajos: A csodadoktor (1938)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
  • Vitéz Miklós: B. Nagy Gergely (1938)
  • Bodai Jenő: Ha az ember szerelmes (1941)
  • Tóth Kálmán: A király házasodik (1941)
  • Michail Szvjetlov: Mese (1948)
  • Anatole France: A 64-es (1949)
  • Hunyady József: A nép tudósa (1953)
  • Háy Gyula: Gát a Tiszán (1955)
  • Thomas Mann: Mario és a varázsló (1955)
  • Vészi Endre: Szélvihar Kőszegen (1955)
  • Alois Jiràsek: Husz és Zsiska (1956)
  • Kovács János: Heine - emlékezés a költőre (1956)
  • Teknős Péter-Munkácsi Magdolna: Kempelen Farkas (1958)
  • Maeterlinck, Maurice: A kék madár (1961)
  • Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1961)
  • Nyikolajeva-Geraszimov: Útközben (1961)
  • Akszjonov, Vaszilij: Kollégák (1962)
  • Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
  • Mauriac, Francois: Viperafészek (1962)
  • Moravecz Imre: Egy trabant legendája (1962)
  • Nyekraszov, Viktor: Hazatérés (1962)
  • Shaw, Irvin: Hazafiak (1962)
  • „Szeretlek, kedvesem…” (1962)
  • Szimonov: Aki a negyedik volt (1962)
  • Verne, Jules: A Begum 500 milliója (1962)
  • Ingeborg Bachmann: A tücskök (1963)
  • Heinrich Böll: Meghívás teára (1963)
  • Szabó Magda: A hallei kirurgus (1963)
  • Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
  • A bűnbak (1964)
  • Gyárfás Miklós: A hűség útvesztőiben (1964)
  • Csop, Karel: Egy ember, akit figyelnek (1964)
  • Kármán József: Fanni hagyományai (1964)
  • Móricz: Aranyos öregek (1964)
  • Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
  • Felkai Ferenc: Hannibál (1965)
  • Miller, Kenneth: Az eltemetett ügy (1965)
  • Max Gundermann: Határidőnapló (1965)
  • Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
  • Miroslav Krlezsa: Areteus (1965)
  • Forester, William: Őfelsége kapitánya (1966)
  • Gáspár Margit: Az égbolt nem felel (1966)
  • Takács Tibor: Az ezeres kapitány (1966)
  • Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja (1966)
  • Wolfgang Schreyer: A Walkür-akció (1966)
  • Dickens, Charles: Dombey és fia (1967)
  • Dürrenmatt, Friedrich: A szamár árnyéka (1967)
  • Shulz, Karel: A kőbe zárt fájdalom (1967)
  • Gyárfás Miklós: Tanuljunk könnyen és gyorsan drámát írni! (1968)
  • Stanislaw Dygat: A Bodeni tó (1968)
  • Zoltán Péter: A legendás szalmakalap (1968)
  • Karinthy Frigyes: Lepketánc (1969)
  • Rolf Schneider: Anglia ezt kívánja Öntől... (1969)
  • Sós György: Aranycsont (1969)
  • Németh László: II. József (1970)
  • Remenyik Zsigmond: Jordán Elemér első hete a túlvilágon (1970)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
  • Marlowe, Christopher: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
  • Babits Mihály: Kártyavár (1973)
  • Csetényi Anikó: A középső királyfi (1973)
  • Karl Grünberg: Arany a tajgán (1973)
  • Kolin Péter : A vaslovag (1974)
  • Király László: Kék farkasok (1976)

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]
Ajtay Andor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben. (Farkasréti temető: 25-1-79)

Ajtay Andor-emlékdíj

[szerkesztés]
Bővebben: Ajtay Andor-emlékdíj

A emlékdíjat Ajtay Andor alapította, amely a halála után értékesített balatoni nyaraló árának évi kamata, minden évben az a két vígszínházi színész kapja, akik abban az évben a legjobb alakítást nyújtották. A pénz két színész (egy férfi, egy nő) közt osztódik el (400 000-400 000 Ft).

Hang és kép

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b https://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/ajtay-andor-ajtai-kovacs-andor-kovacs-andor-ajtai/
  3. ↑ A film 1948-ban készült, de csak hét évvel később, 1955-ben mutatták be a mozikban.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]