Akáclevél-hólyagosmoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Parectopa robiniella Clemens, 1863 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akáclevél-hólyagosmoly témájú kategóriát. |
Az akáclevél-hólyagosmoly (Parectopa robiniella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt keskenyszárnyú molylepkefélék (Gracillariidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Észak-amerikai faj, amit az 1970-es évek végén hurcoltak be Európába. Észak-Olaszországból terjedt észak és kelet felé. Hazánkban 1983-ban észlelték először, és mára az egész országban elterjedt. Eljutott Ausztriába és Romániába is. Egyes országrészeinkben a melegebb években valamennyi akácfán megjelenik.
Megjelenése
[szerkesztés]A lepke fekete szárnyát fehér ékfoltok díszítik. A szárny fesztávolsága 6–8 mm.
Életmódja
[szerkesztés]Évente két-három nemzedéke kel ki. Az őszi hernyó a földre hullott levél szélén fehér gubót sző, és ebben telel át, majd tavasszal alakul bábbá.
Egyetlen tápnövénye az akác, melynek leveleiben készítik a hernyók jellegzetes ujjas aknáikat – mindig a levél felszínén, a főéren. Ezeket aknákat könnyű megkülönböztetni a másik, ugyancsak behurcolt és ugyancsak az akácon élő aknázómoly, az akáclevél-sátorosmoly (Phyllonoricter robiniella) aknáitól. Az akáclevél-sátorosmoly mintegy tíz évvel az akáclevél-hólyagosmoly előtt érte el hazánkat, és jelenleg mindkét faj veszélyesnek látszik.
További információk
[szerkesztés]- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
