Alburnus arborella

Alburnus arborella
Toszkánai példány
Toszkánai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Küsz (Alburnus)
Rafinesque, 1820
Faj: A. arborella
Tudományos név
Alburnus arborella
(Bonaparte, 1841)
Szinonimák
  • Alburnus albidus arborella
  • Alburnus alborella (De Filippi, 1844)
  • Alburnus alburnus alborella (De Filippi, 1844)
  • Aspius alborella De Filippi, 1844
  • Aspius arborella Bonaparte, 1841
  • Cyprinus albor Scopoli, 1786
  • Cyprinus lanceolatus Bloch & Schneider, 1801
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alburnus arborella témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alburnus arborella témájú kategóriát.

Az Alburnus arborella a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Korábban az Alburnus albidus alfajának tekintették Alburnus albidus arborella néven.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Alburnus arborella Észak-Olaszországban él, a Pótól az Isonzóig, valamint Dalmáciában és Albániában. Korábban az Alburnus albidus alfajának tekintették.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az Alburnus albidustól eltérően szájrése meredeken felfelé irányul. Alsó állkapcsa jól láthatóan előreálló. A farok alatti úszó több sugarú, 16-19. Testén egy szürke hosszanti sáv fut végig. Testhossza legfeljebb 10 centiméter.

Életmódja

[szerkesztés]

A felszín közelében tartózkodik és planktonnal táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]

Június-augusztus között és főként éjszaka ívik.

Források

[szerkesztés]