Alekszej Andrejevics Polivanov

Alekszej Andrejevics Polivanov
Polivanov hadügyminiszter
Polivanov hadügyminiszter
Született1855. március 4.
Krasznoje-na-Volge
Elhunyt1920. szeptember 25. (65 évesen)[1][2]
Riga[1]
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
Tisztsége
  • védelmi miniszter
  • member of the State Council of the Russian Empire
IskoláiNikolay engineering school
Kitüntetései
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of Saint Anna, 2nd class
  • Order of Saint Anna, 3rd class
  • Order of Saint Anna, 4th class
  • Fehér Sas-rend
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Order of Saint Stanislaus, 2nd class
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Order of Saint Stanislaus, 3rd class
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Order of Saint Alexander Nevsky
  • Vörös Sas-rend 2. osztály
  • Order of the Lion and the Sun First class
  • Cross "Danube Crossing"[3]
  • Knight of the Order of St. Alexander Nevsky
  • Szent Vlagyimir-rend
  • Szent Szaniszló-érdemrend
  • Vörös Sas-rend
  • a francia Becsületrend tisztje (1894)[3]
  • Order of noble Bukhara (1896)[3]
  • Vaskorona-rend (1897)[3]
  • Románia Csillaga érdemrend (1899)[3]
Halál okatífusz
SírhelyeNikolskoe Cemetery of Alexander Nevsky Lavra

Alekszej Andrejevics Polivanov (oroszul: Алексей Андреевич Поливанов) (Orosz Birodalom, 1855. március 16. – Riga, Lettország, 1920. szeptember 25.), gyalogsági tábornok, orosz hadügyminiszter 1915 júniusától 1916 márciusáig. Az első világháború idején a kormány kevés hozzáértő, koncepciózus tagja közé tartozott.

Életrajz

[szerkesztés]

Arisztokrata család fia volt. Részt vett az orosz–török háborúban. Később az orosz vezérkar tagja (1899–1904), majd 1905-ben a vezetője lett.

Az 1904–1905-ös orosz–japán háborúban elszenvedett katasztrofális vereséget követően kinevezték hadügyminiszter-helyettessé, és gyorsan széles körű politikai és katonai reformokat javasolt. 1912-ben azonban menesztették, mert együttműködött a duma liberális frakcióival.

1912-ben kinevezték az államtanács tagjává , és ebben a beosztásban maradt 1915 júniusáig, amikor Vlagyimir Szuhomlinov hadügyminiszter helyébe lépett; és azonnal megkezdte az orosz hadsereg kiképzési rendszerének átalakítását, valamint – mérsékelt sikerrel – megpróbálta javítani a hadsereg utánpótlási és összeköttetési rendszerét.

1915 szeptemberében viszont értesült, hogy II. Miklós cár le akarja váltani Nyikolaj nagyherceget a hadsereg főparancsnoki posztjáról, és maga akarja átvenni a helyét, hogy személyesen vezesse a fronton küzdő orosz hadseregeket, és nagy erőfeszítéseket tett, hogy lebeszélje a cárt erről a lépésről.

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Alekszandra cárné elidegenüljön tőle, összeesküvést kezdjen a megbuktatására. Végül elérte ezt, amikor Miklós cár 1916 márciusában leváltotta.

Az októberi forradalom után 1920 februárjában belépett a Vörös Hadseregbe, abban az évben később részt vett a rigai szovjet–lengyel béketárgyalásokon, de a tárgyalások közben elhunyt tífuszban.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexei Polivanov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Поливанов Алексей Андреевич, 2015. szeptember 28.
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b c d e http://regiment.ru/bio/P/104.htm