Almalevél-hólyagosmoly | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Callisto denticulella
| ||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Callisto denticulella Thunberg, 1794 | ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Almalevél-hólyagosmoly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Almalevél-hólyagosmoly témájú kategóriát. |
Az almalevél-hólyagosmoly (Callisto denticulella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt keskenyszárnyú molylepkefélék (Gracillariidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.
Európában és Kis-Ázsiában honos, így hazánkban is mindenfelé előfordul.
A fekete színű lepke szárnyát fehér ékfoltok díszítik. Szárnyának fesztávolsága 10–13 mm.
Évente két nemzedéke kel ki; a bábok telelnek át a talajon vagy a tápnövény gallyain. A fiatal hernyó nagyon vékony, kanyargós, elágazó aknát rág a levélerek egy szögletében, majd visszahajtja és a levéllemezhez szövi a levél szélét. Ebben tokban hámozgatja a levél fonákját úgy, hogy meghagyja a vékony ereket és a felső epidermiszt. Erről a kárképről könnyen azonosítható.
Legismertebb tápnövénye az alma, de másodlagosan előfordul körtén és borostyánszőlőn (Ampelopsis) is. Kártétele egyelőre jelentéktelen. Előfordulásának sűrűsége térben erősen változó, még egy gyümölcsösön belül is váltakoznak a „fertőzött” és a szinte érintetlen foltok.