Alsónána

Alsónána
Nepumuki Szent János római katolikus templom
Alsónána címere Alsónána zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	község
Polgármester	Berta Levente (független)[1]
Irányítószám	7147
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	648 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	53,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″46.24841, 18.6598146.248410°N 18.659810°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 54″, k. h. 18° 39′ 35″46.24841, 18.6598146.248410°N 18.659810°E
Alsónána Pozíció Tolna vármegye térképén
Alsónána weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsónána témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsónána (németül Unternanau vagy Raitznona) község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése

A Szekszárdi-dombság déli részén, Szekszárdtól, a megyeszékhelytől 13 kilométerre délre, Bátaszéktől pedig 10 kilométerre északra fekszik; mindkettővel az 56-os főút köti össze.

A szomszédos települések: észak felől Szekszárd, északkelet felől Decs, kelet felől Várdomb (3 kilométer), délkelet felől Bátaszék, dél felől Mórágy (5 kilométer), északnyugat felől pedig Szálka (légvonalban mintegy 3 kilométer, de közúton 13 kilométer). Nyugat felől a legközelebbi település Mőcsény, mely légvonalban alig 4 kilométerre fekszik, közúton azonban csak nagy, mintegy 15 kilométeres kerülővel érhető el, s a közigazgatási területeik nem is szomszédosak.

Megközelítése

A település ma csak közúton érhető el, keleti és déli szomszédai, Várdomb (és az 56-os főút), illetve Mórágy felől egyaránt az 5602-es úton. Határszélét északon érinti még az 5601-es út is.

Alsónánának hajdan vasúti megállója (Mórágy-Alsónána) is volt a községtől 3 kilométerre, a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon; azonban itt az alacsony utasforgalom miatt ma már nem állnak meg a vonatok.

Története

Vályi András szerint „Alsó Felső Nána. Két német falu Tolna Várm. Alsónak földes Ura a’ Religiói Kintstár, fekszik Várdombhoz nem meszsze, és annak filiája, a’ Felsőnek pedig 666G. Aponyi Uraság, ez fekszik amahoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és más félék is, főldgyeik közép termékenységűek réttyek legelőjök elég van, vagyonnyaik középszerűk.”^[3]

Fényes Elek szerint „Alsó-Nána, német-rácz-magyar falu, Tolna vmegyében: 8 kath., 363 n. e. óhitü, 643 ágostai, 72 ref. lak., ágostai fiókgyülekezettel, s óhitü szentegyházzal, mellyben a grabóczi kalugyerek teszik az isteni szolgálatot. Szőlőhegye igen szép. A báttaszéki uradalomhoz tartozik. Ut. post. Báttaszék.”^[4]

Már a középkorban is lakott település volt, első fennmaradt hiteles említése 1494-ből való (Nana). 1553-ban sárközi faluként említik. A török kiűzése után szerb település volt, erre utal egykori neve, Rácnána is. A Rákóczi-szabadságharc után az első telepesek 1725-ben érkeztek és vertek tanyát az akkor lakatlan területen. A 18. század végén újabb csoportok jöttek, részben Németországból, részben a környékbeli német településekről.

Mindkét világháború jelentős változást hozott. Az első után anyaországukba kitelepítettek mintegy 100 szerb származású lakost; ennek ellenére a mai napig élnek itt e nemzetiséghez tartozók. A második világégést követően a német ajkúak jutottak hasonló sorsra. A kitelepítettek helyére az ország különböző vidékeiről érkeztek magyar családok. Ma már csak néhány magát német ajkúnak valló lakos él Alsónánán.

A lakosság többsége katolikus vallású, kevesebben vannak reformátusok és evangélikusok. Az utóbbiak temploma 1864-ben épült. Az elmúlt években a Németországban élő, de Alsónánáról kitelepített lakosok és leszármazottaik támogatásával újították fel. A katolikusok a szülőfalujukat elhagyni kényszerült rácok gazdátlanul maradt templomát foglalták el és használják ma is.

Nevezetességei

Alsónána látnivalója a falu felett húzódó pincesor: három utcában több mint száz különleges kiképzésű pince.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kollár László (független)^[5]
• 1994–1998: Kollár László (független)^[6]
• 1998–2002: Czifra Ferenc (független)^[7]
• 2002–2006: Czifra Ferenc (független)^[8]
• 2006–2010: Czifra Ferenc (független)^[9]
• 2010–2014: Kis Istvánné Csele Julianna (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2014–2019: Kis Istvánné Csele Julianna (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2022: Kollár László András (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2022–2024: Berta Levente László (független)^[13]
• 2024– : Berta Levente (független)^[1]

A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető február 8-án elhunyt.^[14]

Népesség

A népesség alakulása 1870 és 1920 között

Év	Lakosok száma[15]
1870	1 404
1880	1 428
1890	1 534
1900	1 432
1910	1 522
1920	1 460

A népesség alakulása 1990 és 2015 között

Év Lakosok száma[16] Lakások száma Terület (hektár) 1990 789 272 1 308 1991 767 272 1 308 1992 762 272 1 313 1993 770 272 1 313 1994 763 274 1 313

Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár) 1995 767 274 1 313 1996 789 274 1 313 1997 772 275 1 313 1998 767 277 1 313 1999 766 277 1 313

Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár) 2000 746 277 1 313 2001 777 276 1 313 2002 760 276 1 313 2003 728 276 1 313 2004 750 276 1 313

Év Lakosok száma Lakások száma Terület (hektár) 2005 759 279 1 313 2006 753 279 1 313 2007 747 278 1 313 2008 708 278 1 313

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	731	729	700	689	673	652	648
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 0,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% szerbnek, 0,1% szlováknak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,1%, református 6,9%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 38,9% (24,2% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% szerbnek és örménynek,1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25% volt római katolikus, 6,2% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 31,2% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).^[18]

Testvértelepülései

• Linsengericht, Németország
• Szotyor, Románia

Jegyzetek

1. Alsónána időközi polgármester-választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
5. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
6. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
7. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
8. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
9. [ua https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=17&TAZ=001&W=4 Alsónána települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
10. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
11. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
12. Alsónána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
13. Alsónána időközi polgármester-választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 4.)
14. Független jelölt vette át a falu irányítását ezen a Tolna megyei településen. tolnavár.hu, 2022. július 5. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
15. A népesség számának alakulása (1870-1920). KSH, 2001. (Hozzáférés: 2009. június 28.)
16. A népesség számának alakulása (1990-2008). KSH. (Hozzáférés: 2009. június 28.)^{[halott link]}
17. Alsónána Helységnévtár
18. Alsónána Helységnévtár

Források

• Magyarország régiói - Dél-Dunántúl - Tolna megye. Főszerkesztő:Dr. Kasza Sándor 2005. Ceba Kiadó 128. o. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-9479-01-X

További információk

• Hivatalos oldal (magyar)

• Földrajzportál
• Magyarország-portál