Alsóújlak | |||
Alsóújlaki Szent István templom (2018) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Vasvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kántorné Varga Mónika (független)[1] | ||
Irányítószám | 9842 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 538 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 04′ 56″, k. h. 16° 51′ 10″47.082340°N 16.852710°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 56″, k. h. 16° 51′ 10″47.082340°N 16.852710°E | |||
Alsóújlak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóújlak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsóújlak község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Vasvártól 5 kilométerre északkeletre fekszik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Rum, kelet felől Kám, dél felől Oszkó, nyugat felől pedig Vasvár.
Legfontosabb közúti elérési útvonala a 8-as főút – települési nevén Hársfa utca –, mely a belterület déli szélén húzódik végig; központján a 87 101-es számú mellékút halad keresztül. Vasútvonal nem érinti.
A nevét említő első fennmaradt oklevél 1342. október elsején kelt; ebben még Wylack alakban szerepel.
Jelenlegi nevét 1875-ben vette fel.
1986-tól közigazgatásilag egy ideig Vasvár része volt, de 1993-ban ismét önálló településsé vált.
A településen 2023. július 2-án időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző faluvezető március 27-én bekövetkezett halála miatt.[11]
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 599 | 599 | 594 | 595 | 537 | 546 | 538 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,9%, református 1,6%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 2,3% (18,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,2% görögnek, 0,2% cigánynak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,8% volt római katolikus, 1,1% református, 0,9% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).[13]
A Sándor-lépcső gyalogos átkelő a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon, Alsóújlak település közigazgatási területén. Az átkelő a Zalaegerszegtől a Szajki-tavakig vezető piros turistaút nyomvonalán található. Itt halad el a Mária-út nevű nemzetközi zarándokút nyugat–keleti ága, amely Mariazellből Csíksomlyóra vezet, a Mindszenty-emléktúra[14] és a Hegyhát 50 teljesítménytúra is.
Vasvári természetjárók (helyi ipari sportkör) az 1980-as évek közepén új turistaút létrehozásán gondolkodtak. Az ötlet elindítója Benke Tibor vasvári lakos volt. Az új útvonalra a Hegyhát turistája[15][16][17] elnevezésű jelvényszerző mozgalom épült. A mozgalomhoz igazoló füzet és kihelyezett bélyegzők tartoztak. A Hegyhát turistája mozgalomból nőtt ki a Hegyhát 50[18] teljesítménytúra, mely minden évben megrendezésre kerül.
Mivel az útvonal keresztezte a mesterséges bevágásban haladó Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalat, lépcső kialakítására volt szükség a völgy két oldalán. A lépcső kialakításában segítő önkéntesek között volt Pantali Sándor is, aki nem sokkal később váratlanul elhunyt. Emlékére róla nevezték el a lépcsőt, s ez az elnevezés a Cartographia Kiadó A Kemeneshát és a Kemenesalja turistatérképére[19] is rákerült.
2016-os állapot szerint a lépcső erősen leromlott állapotban volt, felújításra szorult.