Altlichtenwarth | |||
A Szt. Miklós-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Mistelbachi járás | ||
Irányítószám | 2144 | ||
Körzethívószám | 02533 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 769 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 231 m | ||
Terület | 20,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 38′ 52″, k. h. 16° 47′ 45″48.647778°N 16.795833°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 52″, k. h. 16° 47′ 45″48.647778°N 16.795833°E | |||
Altlichtenwarth weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Altlichtenwarth témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Altlichtenwarth osztrák község Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 750 lakosa volt.
Altlichtenwarth a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombság keleti peremén. Területének 3,1%-a erdő, 86,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: nyugatra Großkrut, északra Bernhardsthal, keletre Hausbrunn, délre Neusiedl an der Zaya, délnyugatra Hauskirchen.
Altlichtenwarthot 1232-ben említik először (akkor még Liehtenwartként, nevének mai formája 1357-ben szerepel először). A falu a 12. század óta a Liechtensteinek birtokában volt, akik egy várat is építettek a település mellett. 1258-ban I. Heinrich von Liechtenstein pecsétjén Lichtenwarthot is megemlíti a saját nevében.
Bécs 1529-es ostromakor a törökök kifosztották a falut. 1645-ben a harmincéves háború alatt a pestisjárvány 46 lakos életét követelte, de még ebben az évben, valamint 1646-ban a svéd Lennart Torstenson és az erdélyi I. Rákóczi György csapatai összesen 309 altlichtenwarthit gyilkoltak meg. A legenda szerint miután a katonák felprédálták a falut és távoztak, a lakók előbújtak a rejtekeikből és megünnepelték túlélésüket. A katonák azonban meghallották a harangszót, visszatértek és mindenkit lemészároltak a templomban. 1679-ben egy újabb pestis 134 áldozatot követelt. 1706-ban Rákóczi kurucai rabolták ki a falut és öltek meg 77 helyi lakost. 1849-ben egy hónap alatt 103-an (a lakosság kb 10%-a) halt meg kolerában.
Az első világháborúban 57, a másodikban 74 altlichtenwarthi veszett oda. A második világháború végén, 1945. április 18-án a Vörös Hadsereg harc nélkül elfoglalta a falut és sok nőt megerőszakoltak. Másnap a németek ellentámadást indították és három tankkal, tüzérségi segítséggel kiszorították a szovjeteket, de április 20-án kénytelenek voltak visszavonulni. A harcokban 50 ház teljesen, 40 részlegesen megsemmisült, gyakorlatilag egyetlen épület sem maradt épen. A lakosság a legöregebbek kivételével elmenekült és házaikat teljesen kifosztották.
Az altlichtenwarthi önkormányzat területén 2020 januárjában 750 fő élt. A lakosságszám 1951-ben érte el csúcspontját 1393 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 91,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 3,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,9% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92,6%-a római katolikusnak, 4,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a községben.
A népesség változása:
2016 | 765
|
2018 | 769
|