Alvaro Načinović

Alvaro Načinović
Személyes adatok
Születési dátum	1966. március 22. (58 éves)
Születési hely	Fiume, Jugoszlávia
Állampolgárság	horvát
Magasság	195 cm
Poszt	beállós
Profi klubok^1
Időszak Klub Mérk. (gól)* 1983–1991 RK Zamet 1991–1992 RK Zagreb 1992–1993 RK Zamet 1993–1998 Pivovarna Laško Celje 1998–1999 Zamet Autotrans 2000–2001 Pivovarna Laško Celje 2001–2006 Crikvenica
Válogatottság
1988–1990 Jugoszlávia 33 1992–2000 Horvátország 105 (165)
^1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma)

Szerzett érmek

Férfi kézilabda Olimpiai játékok arany Atlanta, 1996 bronz Szöul, 1988 Világbajnokság ezüst Izland, 1995 Európa-bajnokság bronz Portugália, 1994

Alvaro Načinović (Fiume, 1966. március 27. –) olimpiai bajnok jugoszláv majd horvát válogatott kézilabdázó.^[1]

Pályafutása

Klubcsapatokban

Načinović először a Zamet klubjában játszott ifjúsági szinten, majd 1983-ban felkerült a felnőtt csapathoz.

1987-ben megnyerte a csapattal a jugoszláv másodosztály küzdelmeit és feljutott az élvonalba. Két évvel később, Darko Dunato távozása után Načinović lett a csapat kapitánya.^[2]

Öt szezont töltött még az első osztályban a Zametnél, majd az Zagreb Loto csapatában folytatta pályafutását. Az 1991-1992-es szezonban tagja volt a történelmi triplázást elérő zágrábi csapatnak, amely a bajnoki cím és a hazai kupa mellé megnyerte a legrangosabb nemzetközi klubtrófeát, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.

Načinović 1992 nyarán visszatért Zametbe, majd újabb egy szezon elteltével a szlovén Pivovarna Laško Celje játékosa lett. Öt évig játszott a klubban és minden szezonban bajnok valamint kupagyőztes lett.^[3] Az 1996–1997-es és az 1997–1998.as szezonban bejutottak a Bajnokok Ligája legjobb négy csapata közé.

1998-ban Načinović újból visszatért az RK Zamethez, amely akkoriban Zamet Autotrans néven szerepelt. Ezt követően visszatért a Celjéhez, ahol még két bajnoki címet nyert.

2001-ben a Crikvenica játékosa lett, ahol korábbi csapattársa, Drago Žiljak lett az edzője.^[4] Öt szezont játszott még a horvát élvonalban, majd 2006 nyarán bejelentette visszavonulását.^[5]

A válogatottban

1987-ben ifjúsági világbajnokságot nyert a jugoszláv U21-es csapat tagjaként. Jugoszlávia Spanyolországot győzte le a döntőben.^[6] 1988 júniusában debütált a felnőttek között egy Japán elleni mérkőzésen.

Három hónappal később részt vett a szöuli olimpián, ahol Jugoszlávia harmadik helyen végzett miután a bronzmérkőzésen 27-23-ra legyőzte a magyar válogatottat. A jugoszláv válogatottban 33 alkalommal lépett pályára.^[7]

Ezt követően az önálló Horvátország nemzeti csapatában szerepelt, amellyel 1993-ban Mediterrán játékokat nyert. Načinović nyolc nagy versenyen lépett pályára horvát válogatott színeiben, az 1995-ös világbajnokságon ezüstérmet, az 1996-os olimpián pedig aranyérmet nyert.^[8] Atlantába Svájc ellen ő szerzete csapata első gólját a tornán.^[9]

Az olimpiát követően visszavonult a válogatottól, de később meggondolta magát és pályára lépett az 1998-as Európa-bajnokságon is. 2000-ben játszott utoljára címeres mezben. 105 mérkőzésen 165 alkalommal volt eredményes.^[10]

Visszavonulása után

Visszavonulását követően az RK Zamet sportigazgatója lett.

2012-ben a Sportért Felelős Állami Bizottság tagja lett, rangos állami kitüntetésben részesült és dokumentumfilmeb is szerepelt, amely Fiume város olimpiai bajnokairól szól.^[11]

2016-ban két dokumentumfilm jelent meg, az Od ponora do Olimpa és a Prvi Put, amely az 1996-os nyári olimpia eseményeit dolgozza fel.

Atlantában az önálló Horvátország első olimpiai aranyérmét nyerték csapattársaival.^[12]

Család

Fia, Veron szintén profi kézilabdázó, az RK Zamet játékosa.^[13]

Sikerei, díjai

RK Zamet

• Jugoszláv másodosztályú bajnok (1): 1986-87

RK Zagreb Loto

• Horvát bajnok (1): 1992
• Horvát kupagyőztes (1): 1992
• Bajnokcsapatok Európa-kupája-győztes (1): 1991–92

RK Celje Pivovara Laško

• Szlovén bajnok (7): 1993-94, 1994–95, 1995–96, 1996–97, 1997–98, 1999-00, 2000–01
• Szlovén kupagyőztes (7): 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 2000, 2001

Egyéni elismerés

• Ivica Kurtini-díj: 1988^[14]
• Franjo Bučar Állami Sportdíj - 1996
• Rijeka (Fiume) olimpiai medáljának tulajdonosa - 2014^[15]
• RK Zamet hall of fame - 2015^[16]

Kitüntetés

• Order of Danica Hrvatska^[17]

Jegyzetek

1. „Zametska "dvorana slave": Nakon otkrivanja dresova Riječani "razbili" Buzet”. [2019. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. április 15.) (horvát nyelvű) 
2. „Povijest kluba” (horvát nyelvű) 
3. „CPL v številkah”. [2016. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. április 15.) (szlovén nyelvű) 
4. „CRIKVENICA - BRODOMERKUR 22:21”, Slobodna Dalmacija (horvát nyelvű) 
5. „Rukomet: izvješće sa utakmice Crikvenica : Poreč (29:40)1” (horvát nyelvű) 
6. „Trsat je gorio: Alvaro Načinović sjeća se naslova svjetskog prvaka prije 30 godina”, Novi list (horvát nyelvű) 
7. „1988 Summer Olympics report”. [2007. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva] 
8. „RUKOMETAŠI OSVOJILI PRVO OLIMPIJSKO ZLATO” (horvát nyelvű) 
9. „SPOMENAR: Gdje su danas pripadnici slavne generacije iz Atlante? = horvát” 
10. „U subotu rukometni spektakl "Veliko srce rukometaša" u Gradskoj sportskoj dvorani” (horvát nyelvű) 
11. „Odluka o imenovanju predsjednika i članove odbora”, Narodne novine (horvát nyelvű) 
12. „Dokumentarni film…” (horvát nyelvű) 
13. „Pobjeda mladosti: Zamet u susjedskom derbiju napunio mrežu Umaga” (horvát nyelvű) 
14. Jubilarni 20. izbor Jobo Kurtini: završava lov na Ples delfina (horvát nyelven). novilist.hr, 2012. december 13. [2017. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
15. „OTKRIVENA PLOČA S IMENIMA RIJEČKIH OLIMPIJACA”. [2016. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (croatian nyelvű) 
16. „Zamet hall of fame” (horvát nyelvű) 
17. „ODLUKU KOJOM SE ODLIKUJU REDOM DANICE HRVATSKE S LIKOM FRANJE BUČARA”, hrvatska.poslovniforum.hr (horvát nyelvű) 

Források

• Alvaro Načinović profilja az Olympedia oldalán (angolul)