Anarcs | |||
Görögkatolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kertész Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 4546 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1811 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 116,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′48.183333°N 22.116667°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′48.183333°N 22.116667°E | |||
Anarcs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
A vármegye, és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, Kisvárda szomszédságában, a várostól 5 kilométerre dél-délkeletre. A környező más települések: Pap 9, Nyírlövő 14 kilométerre északkeletre, Lövőpetri 10 kilométerre keletre, Szabolcsbáka 5 kilométerre délkeletre, Gyulaháza 6 kilométerre délre és Ajak légvonalban alig 4 kilométerre (közúton azonban 12 kilométerre) nyugatra.
A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as út mentén fekszik, ezen érhető el mindkét végponti város felől; Baktalórántháza térségével a 4105-ös út köti össze.
Vasútvonal nem érinti.
Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely volt.
Az Árpád-korban, 1212-ben mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél. 1270-ben Onorch írásmóddal említették oklevelek; ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt, később a Báthory, majd a Nyáry családé. IV. László király idején Onorcs alakban írva említették oklevelek. A 15. században a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család birtokolta. Később, a 19. század közepéig a Kutyori, a Czóbel és a Szerencsy család, a 20. század elején pedig Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt a birtokosa.
A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másikat pedig a Telekiek.
Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.
1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar. Felekezeti megoszlás szerint 817 református, 334 római katolikus és 268 görögkatolikus.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1910 | 1889 | 1943 | 1921 | 1811 | 1835 | 1811 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22%, református 44,5%, görögkatolikus 18,9%, felekezeten kívüli 2,3% (11,6% nem válaszolt).[4]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,4% románnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, bolgárnak, szlováknak és szlovénnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,8% volt római katolikus, 37,4% református, 16,6% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 4,4% felekezeten kívüli (26,3% nem válaszolt).[5]
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület 2020. szeptember 30-án feloszlatta magát.[17] Az emiatt szükségessé vált időközi választást eredetileg még 2020. december 13-ára írták ki,[18] de a koronavírus-járvány okán elrendelt korlátozások miatt azt a választást már nem lehetett megtartani, és az azt követő másfél évben sem lehetett új választást kitűzni, a járványhelyzet feloldásáig. Az így megtartott időközin a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tarthatta pozícióját.
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) 24önkvál
nevű lábjegyzeteknek