Anna Viktorovna Vjahireva

Anna Vjahireva
Személyes adatok
Születési dátum1995. március 13. (29 éves)
Születési helyVolgográd, orosz Oroszország
Állampolgárságorosz
Magasság168 cm
Posztjobbátlövő
Klubadatok
Jelenlegi klubjaFRA Brest Bretagne
Mezszám13
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
2011–2014orosz Zvezda Zvenyigorod
2014–2016orosz GK Asztrahanocska
2016–2021[1]orosz Rosztov-Don
2022–2024norvég Vipers Kristiansand
2024–francia Brest Bretagne
Válogatottság2
2013–2021Oroszország Oroszország81 (360)[2]
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2019. november 30.
* Mérkőzések (gólok száma)
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna Vjahireva témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Oroszország színeiben
Kézilabda
Olimpiai játékok
arany
2016, Rio de Janeiro
ezüst
2021, Tokió
Világbajnokság
bronz
2019, Japán
Európa-bajnokság
ezüst
2018, Franciaország

Anna Viktorovna Vjahireva cirill betűkkel: Анна Викторовна Вяхирева (Volgográd, 1995. március 13. –) olimpiai bajnok, Bajnokok Ligája-győztes orosz kézilabdázó, jobbátlövő.

Nővére, Polina Kuznyecova szintén orosz válogatott kézilabdázó, akivel együtt lettek olimpiai bajnokok 2016-ban.[3]

Pályafutása

[szerkesztés]

Klubcsapatokban

[szerkesztés]

Anna Vjahireva Volgográdban született, de nem sokkal később családja Toljattyiba költözött. Hatévesen kezdett el ismerkedni a kézilabda alapjaival, kezdetekben édesapja volt az edzője.[4] A Zvezda Zvenyigorodban kezdett felnőtt szinten kézilabdázni, rögtön első szezonjától nemzetközi kupamérkőzéseken is szerepet kapott. 2014-ben a Zvezdával eljutott a Kupagyőztesek Európa-kupájának döntőjébe, ahol a dán Viborgtól szenvedtek kettős vereséget. 2016-ban a GK Asztrahanocskával, majd 2017-ben és 2018-ban a Rosztov-Donnal is megnyerte az orosz bajnokságot. 2017-ben EHF-kupa-győztes lett, bár a negyeddöntő után sérülés miatt nem játszhatott.[5][6] 2019-ben a Rosztov a Győri Audi ETO ellen a Bajnokok Ligája döntőjébe is pályára léphetett. A találkozót a magyar csapat nyerte 25–24-re.[7] A koronavírus-járvány miatt félbeszakított 2019-2020-as szezonban is aranyérmes lett a bajnokságban a Rosztovval és az azt megelőző három idényhez hasonlóan az orosz élvonalbeli klubok edzőinek, újságíróknak és szurkolóknak a szavazatai alapján az orosz bajnokság legértékesebb játékosának is őt választották.[8] 2021 augusztusában bejelentette, hogy szünetelteti pályafutását.[9] 2022. március 15-én lépett pályára újra bajnoki mérkőzésen a CSZKA Moszkva ellen. Visszatérését 11 góllal tette emlékezetessé.[10] A 2022-2023-as idényt megelőzően a norvég Vipers Kristiansand csapatához igazolt,[11] amellyel bajnoki címet, kupagyőzelmet, valamint Bajnokok Ligája-győzelmet ünnepelhetett a szezon végén. A Ferencváros ellen 28–24-re megnyert döntőben hatszor volt eredményes.[12]

2024 nyarára a norvég klub pénzügyi nehézségeit úgy orvoslta, hogy Vjahirevát a női mezőnyben rekordot jelentő 170 ezer euróért eladta a francia Brest Bretagne Handball csapatának.[13]

A válogatottban

[szerkesztés]

Vjahireva játszott az orosz utánpótlás válogatottakban, 2011-ben ifjusági Európa-bajnok lett, majd tagja volt a 2013-as junior Európa-bajnokságon győztes válogatottnak is, amely a döntőben a magyar válogatottat győzte le. Ő lett ennek a tornának a legértékesebb játékosa.[14] A 2014-es junior világbajnokságon a döntőben ő lőtte csapata legtöbb gólját, de a mérkőzést nem sikerült megnyerniük a dél-koreai válogatott ellen. A torna legjobb jobbszélsőjének választották és bekerült az All-Star csapatba is.[15]

A felnőttek közt részt vett a 2015-ös világbajnokságon, ahol a góllövőlista harmadik helyén végzett. A válogatottal első nagy sikerét a 2016-os olimpián érte el, amelyen amellett, hogy az orosz válogatottal veretlenül nyerte meg a tornát, ő volt csapatának leggólerősebb játékosa, és a játékok legértékesebb játékosának is megválasztották.[16] Az olimpia után orosz állami kitüntetésben részesült, Vlagyimir Putyintól megkapta a Barátságért érdemrendet.[17]

A 2018-as női kézilabda-Európa-bajnokságon, ahol 43 gólt szerzett, ezüstérmes lett a válogatottal, és újból őt választották a torna legértékesebb játékosának.[18][19]

A 2019-es világbajnokságon bronzérmes volt az orosz csapat játékosaként. Az elődöntőben 11, a bronzmérkőzésen pedig kilenc gólt szerzett, emellett ő adta játékostársainak a legtöbb gólpasszt az egész torna mezőnyében és bekerült az All-Star csapatba is.[20][21] A 2020-as Európa-bajnokságot hátsérülsé miatt kihagyni kényszerült.[22] A 2021 nyarára halasztott 2020. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet nyert az orosz válogatottal. Őt választották a torna MVP-jének. A döntő után úgy nyilatkozott, szeretné szüneteltetni pályafutását.[23]

Sikerei, díjai

[szerkesztés]
Vjahireva Vlagyimir Putyintól vehette át a Barátságért érdemrendet
Klubcsapatokkal
Egyéni elismerései
  • A 2009-es ifjúsági Európa-bajnokság All-Star csapatának tagja
  • A 2011-es ifjúsági Európa-bajnokság All-Star csapatának tagja
  • A 2012-es junior világbajnokság All-Star csapatának tagja
  • A 2012-es U18-as világbajnokság legértékesebb játékosa
  • A 2014-es junior világbajnokság All-Star csapatának tagja
  • A 2015-ös Møbelringen-kupa All-Star csapatának tagja[24]
  • Az orosz bajnokság legértékesebb játékosa 2017-ben, 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban[25][26]
  • A 2016-os olimpia legértékesebb játékosa (MVP)[27][28]
  • A 2018-as Európa-bajnokság legértékesebb játékosa
  • A 2018-2019-es Bajnokok Ligája-szezon legértékesebb játékosa
  • A 2019-es világbajnokság All-Star csapatának tagja[29]
  • A 2020-as olimpia legértékesebb játékosa (MVP)
  • Bajnokok Ligája gólkirálya: 2024[30]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Tokió 2020: Vjahireva az MVP, szüneteltetni akarja a karrierjét. Nemzeti Sport Online, 2021. augusztus 8. (Hozzáférés: 2021. augusztus 8.)
  2. ↑ japanhandball2019.com: ロシア Archiválva 2019. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2019. november 30.
  3. ↑ www.eurohandball.com: Small Anna with a big future Archiválva 2014. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. november 29.
  4. ↑ 24smi.org: Анна Вяхирева, 2019. november 29.
  5. ↑ astfutur.ru: Как я провел лето. ГК «Астраханочка», 2014. szeptember 24.
  6. ↑ championat-rostov.ru: Анна Вяхирева: "Ростов-Дон" поможет мне расти как игроку, 2016. augusztus 11.
  7. ↑ Újabb idegtépő végjáték után ismét az ETO a BL-győztes, 2019. május 12.
  8. ↑ Női kézi: Vjahireva lett az orosz bajnokság legértékesebbje, 2020. május 27.
  9. ↑ rushandball.ru: «Хочу побыть женщиной». Анна Вяхирева – о паузе в карьере после серебра Токио, 2021. augusztus 10.
  10. ↑ rostovhandball.com: «Ростов-Дон» уступил ЦСКА в Москве, 2022. március 15.
  11. ↑ vipers.no: Velkommen Anna Vyakhireva!, 2022. június 30.
  12. ↑ NSO: A nézőcsúcs-beállítás megvolt, az újabb csoda elmaradt: BL-ezüstérmes a Fradi, 2023. június 4.
  13. ↑ A Brest rekordösszegért vette meg Vjahirevát a Viperstől. nemzetisport.hu , 2024. július 8.
  14. ↑ sport.tv2.dk: To danskere udpeget til EM's All Star-hold, 2018. augusztus 31.
  15. ↑ www.dhf.dk: Dansk venstreside på All Star holdet Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. augusztus 20.
  16. ↑ www.handball-world.com: Medaillengewinner dominieren All-Star-Team, 2016. augusztus 21.
  17. ↑ Указ Президента Российской Федерации от 25.08.2016 № 429 "О награждении государственными наградами Российской Федерации" (orosz nyelven), 2016. augusztus 25. (Hozzáférés: 2016. augusztus 29.)
  18. ↑ fra2018.ehf-euro.com: TOP SCORER GOALS Archiválva 2021. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, abgerufen am 17. Dezember 2018
  19. ↑ handball-world.news: Neun Spielerinnen aus neun Nationen - auch deutsche Nationalspielerin im All-Star-Team, 2018. december 18.
  20. ↑ Női kézi-vb: az oroszokkal lett teljes az olimpiai selejtezőcsoportunk, 2019. december 15.
  21. ↑ Top assist, 2019 World Women's Handball Championship
  22. ↑ Női kézi Eb: az orosz válogatott harmadik ásza dőlt ki, NSO, 2020. november 24.
  23. ↑ Tokió 2020: Vjahireva az MVP, szüneteltetni akarja a karrierjét. Nemzeti Sport Online, 2021. augusztus 8. (Hozzáférés: 2021. augusztus 8.)
  24. ↑ Tre på all star team. Norvég Kézilabda-szövetség. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  25. ↑ Анна Вяхирева и Александр Черноиванов — MVP сезона 2015/16 в женской и мужской Суперлигах!. // rushandball.ru. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 24.)
  26. ↑ Női kézi: Vjahireva lett az orosz bajnokság legértékesebbje. www.nemzetisport.hu (2020. május 27.) (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  27. ↑ International Handball Federation > Women’s All-star Team. // ihf.info. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.)
  28. ↑ Вяхирева — самый ценный игрок гандбольного турнира на Олимпиаде-2016. Олимпиада — Рио-2016 — Гандбол. Спорт-Экспресс. // sport-express.ru. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.)
  29. ↑ Japan 2019 All-Star Team. ihf.info, 2019. december 15.
  30. ↑ Vyakhireva tops scoring charts for the first time. eurohandball.com , 2024. június 2.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap