Anton Romako | |
Önarckép | |
Született | 1832. október 20. Atzgersdorf |
Meghalt | 1889. március 8. (56 évesen) Bécs |
Sírhely | Wiener Zentralfriedhof |
A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Romako témájú médiaállományokat. |
Anton Romako (Atzgersdorf, Bécs mellett, 1832. október 20. – Döbling,[1] 1889. március 20.) osztrák festő.
1847 és 1849 között a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1849-ben a müncheni akadémián tanult. Az 1850 és 1854 között festett Habsburg Rudolf Ottokár holtteste mellett című festménye még a historizmus, Karl Heinrich Rahl [2] hatását mutatja.[3] Miután 1854-ben Itáliában és Spanyolországban tett tanulmányutat, 1857-ben Rómába költözött. Onnan 1873-ban Londonba utazott, 1876-ban pedig hazatért Bécsbe.
Művészi pályáján kezdetben a historizmussal, majd egyéb stílusokkal próbálkozott. Számos népszerű zsánerképet festett a Róma környéki falvak életéről. Az 1870-es évek vége felé impresszionisztikus tájképeket, egyéni felfogású történelmi képeket és portrékat alkotott. Megfestette Erzsébet királyné portréját 1882 körül. Arcképeinek pszichológiai érzékenysége miatt Romakót a bécsi expresszionisták [4] elődjének tartják. A budapesti Szépművészeti Múzeum két férfiarcképét őrzi.