Antonin Gadal

Antonin Gadal
Született1877. március 15.[1][2]
Tarascon-sur-Ariège
Elhunyt1962. június 15. (85 évesen)[1][3][4][5]
Ornolac-Ussat-les-Bains
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • történész
  • misztikus
  • író
  • Christian mystic
Sablon • Wikidata • Segítség

Antonin Gadal (Tarascon-sur-Ariège, 1877. március 15. – Ornolac-Ussat-les-Bains, 1962. június 15.[6]) francia történész, író és misztikus, aki életét a dél-franciaországi katharok spiritualitása, hite és elképzelései kutatásának, illetve tanulmányozásának szentelte.

Élete

[szerkesztés]

Gyermekkor

[szerkesztés]

Gadal a Pireneusokban, Sabartez(wd) festői vidékén fekvő Tarasconban, Ariège megyében született. A település az Egyház által eretneknek bélyegzett gnosztikus keresztény katharok (más néven: "albigensek") egyik központja volt, csakúgy, mint a nem messze lévő Montségur, illetve annak vára. Szintén a közelben van Montaillou falu, melyben – Emmanuel Le Roy Ladurie(wd) kutatásai szerint – egészen a XIV. századig működött titokban kathar közösség.

A tarasconi helytörténetíró Adolphe Garrigou(wd) (1802–1893) háza mellett nőtt fel, aki a katharok történelmére szakosodott. Garrigou – akit a régióban gyakran csak "Sabartez véne"-ként emlegettek – szárnyai alá vette a gyermek Gadalt, akiben rokonlelket fedezett fel. Átadta Gadalnak azt a szemléletet, melyről meg volt győződve, miszerint a katharok történelmét meghamisították. Munkálkodásának az volt a célja, hogy újra ismertté tegye az igazságot a katharok keresztény hitéről és vértanúságáról. Gadal Garrigout spirituális atyjának tekintette, aki beavatta a "katarizmus" titkaiba és elültette benne a szenvedélyt a kathar barlangok, illetve romok felkutatására.

Kutatási tevékenységek

[szerkesztés]

Felnőttként, Gadal tanárként dolgozott, de a katharok iránti lelkesedésétől hajtva régészeti kutatásokat is végzett a változatos és nehéz történelmű vidéken. Alkalma nyílt felderíteni a Pireneusok barlangjait, melyekről úgy tartotta, hogy a katharok ima- és menedékhelyei voltak üldöztetésük idején. Idegenvezetőként tevékenykedett Ornolac-Ussat-les-Bains turista hivatalában. Habár óvták tőle, de végül valószínűsíthetően Gadal vezette el Otto Rahn(wd) középkor- és árja-kutatót a kathar barlangokhoz, aki a német SS-nek dolgozott és a Szent Grált kutatta a vidéken.[7]

Történelmi és gnoszticizmust érintő kutatásai támogatói számára megalapította "A Szent Grál és a Katharok Testvériségét", mint kutatók körét.

Kapcsolat a Lectoriummal

[szerkesztés]

1954-ben a holland Jan van Rijckenborgh és Henriette Stok-Huizer kereste meg Gadalt a Lectorium Rosicrucianum részéről.[8] Az idős Gadal a gnosztikus munkája folytatóit látta meg látogatóiban, akiknek átadhatja spirituális örökségét.

Gadal Henriette-ben a középkori Esclarmonde de Foix(wd) vélte felismerni, akit innentől kezdve a kathar (gnosztikus) áramlat képviselőjének tekintett és akinek ezoterikus álnevét, a Catharose de Petrit is ő adta. Gadal, saját magát a Grál-áramlat, míg Rijckenborgh-ot a rózsakeresztes szellemi áramlat képviselőjének tartotta. Találkozásukat az említett három szellemi áramlat újraegyesülésének tekintették, melynek emlékére később, Ussat településen emlékművet is emeltek "Galaad" néven, melyre a következőt vésték: "Grál, Katharok és Rózsakereszt – A Fény Hármas Szövetsége".

Antonin Gadal lett a Lectorium Rosicrucianum első franciaországi elnöke. A szervezet jelenleg ötévente emlékgyűlést rendez Ussatban, melynek során meglátogatják a barlangokat, Montségur várát(wd) és más kathar helyszíneket.

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • A katárok öröksége / A druidizmus; Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Vallásközösség, Úny, 2006 ISBN 963-7420-42-8
  • A Szent Grál útján. A régi katár misztériumok; Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Vallásközösség, Úny, 2009 ISBN 978-963-7420-43-6
  • Az egyetemes Gnózis diadala; Arany Rózsakereszt Vallásközössége, Úny, 2011

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ EcuRED (spanyol nyelven)
  3. ↑ MAK (lengyel nyelven)
  4. ↑ datos.bne.es (spanyol nyelven)
  5. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  6. ↑ Antonin Gadal (francia nyelven). gadal-catharisme.org. (Hozzáférés: 2022. június 11.)
  7. ↑ Otto Rahn. Croisade contre le Graal – Grandeur et chute des Albigeois, szerk. Camion Noir (francia nyelven) (2015). ISBN 978-235-7796-71-3 
  8. ↑ Antonin Gadal. Le triomphe de la Gnose Universelle (francia nyelven). Amsterdam: In de Pelikaan (2006). ISBN 978-907-1608-18-6 

Lásd még

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Antonin Gadal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Antonin Gadal című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.