Aranypettyes bábrabló | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Calosoma auropunctatum (Herbst, 1874) | ||||||||||||||||||||||
Alfajok | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Aranypettyes bábrabló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aranypettyes bábrabló témájú kategóriát. |
Az aranypettyes bábrabló (Calosoma auropunctatum) a rovarok (Insecta) osztályába, bogarak (Coleoptera) rendjébe és futrinkafélék (Carabidae) családjába tartozó nagyméretű faj.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.[1]
Nyugat- és Délnyugat-Európából hiányzik, ezt leszámítva kelet felé egészen Nyugat-Kínáig és Mongóliáig elterjedt.
Magyarországon elsősorban az Alföldön, illetve a dombvidékek kötöttebb talajú, fátlan területein, illetve mezőgazdasági területeken, parlagokon él.
Testhossza 21-30 mm, színe barnásfekete, mindkét szárnyfedőjén 3-3, párhuzamos sorban elhelyezkedő aranyszínű gödröcske található. Hártyás szárnya jól fejlett, repülni is képes vele.
Ragadozó életmódot folytat, általában éjszaka jár táplálék után, lárvákat, hernyókat és egyéb puhatestű gerincteleneket zsákmányol. Jól fejlett hártyás szárnyaival éjjelenként gyakran repül fényforrások felé is. A forró nappalokat általában szénakazlak alatt, illetve más védett helyen elrejtőzve tölti.
Az imágóval júniustól augusztusig találkozhatunk.