Ariadne Oliver

Ariadne Oliver
Megszemélyesítője
Nemenő

Ariadne Oliver krimiírónő Agatha Christie regényeiben, az írónő önmagáról mintázott karikatúrája.[1] Első ízben a Parker Pyne nyomoz(wd) című kötetben jelent meg.[2]

Egyénisége

[szerkesztés]

Kedves középkorú hölgy, nemes vágású arccal, határozott szemöldökkel, ősz hajjal, gyakran változó frizurával. A maga módján kellemes külsejű nagydarab asszony. Óriási mennyiségű almát eszik. Alkotójához hasonlóan ő is antialkoholista.[3] Feminista nézeteket vall, visszatérő megjegyzése a Bezzeg, ha egy nő volna a Scotland Yard vezetője...

Állandó regényalakja Sven Hjerson, a vegetariánus finn detektív, akit szívből utál, méghozzá azért, mert kezdetben nem tudott semmit a finnekről és emiatt pontatlanul írt. Ariadne Oliver szívesen meggyilkolná Sven Hjersont, mint ahogy Agatha Christie is ezt nyilatkozta a Daily Mailnek Hercule Poirot-val kapcsolatban.[4]

Az írást nem tartja élvezetesnek, hanem kemény munkának.[5] Sikeres krimiszerzőként nehezére esik elviselnie rajongóit,[6] és azt is nehezen tűri, hogy műveinek színpadra alkalmazása során átalakítsák az általa kitalált szereplőket.[4]

Művek Ariadne Oliver szereplésével

[szerkesztés]

A Nyílt kártyákkal című regény azonos című színpadi változatát 1981-ben mutatta be a londoni Vaudeville Theathre, ahol Ariadne Oliver szerepét Margaret Courtenay(wd) alakította.[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hadnagy - Molnár: 130; 292; Thompson: 376-377.
  2. ↑ Hadnagy - Molnár: 292; Thompson: 377.
  3. ↑ Thompson: 481.
  4. ↑ a b Hadnagy - Molnár: 274.
  5. ↑ Hadnagy - Molnár: 292.
  6. ↑ Hadnagy - Molnár: 91.
  7. ↑ Hadnagy - Molnár: 471.

Források

[szerkesztés]
  • Hadnagy Róbert - Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz. Budapest: Európa. 2004. ISBN 963-07-7429-1
  • Laura Thompson: Agatha Christie. Egy angol rejtély. Budapest: Háttér. 2009. ISBN 978-963-9365-87-2.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]