Arroio Grande

Arroio Grande
Arroio Grande címere
Arroio Grande címere		 Arroio Grande zászlaja
Arroio Grande zászlaja
Közigazgatás
Ország Brazília
ÁllamRio Grande do Sul
MezorégióSudeste Rio-Grandense
MikrorégióJaguarão mikrorégió
Alapítás éve1873
PolgármesterIvan Antonio Guevara Lopez
Irányítószám96300-000
Körzethívószám53
Népesség
Teljes népesség17 558 fő (2022)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság22 m
Terület2518,48 km²
IdőzónaUTC−3
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 32° 14′ 16″, ny. h. 53° 05′ 13″32.237778°S 53.086944°WKoordináták: d. sz. 32° 14′ 16″, ny. h. 53° 05′ 13″32.237778°S 53.086944°W
Arroio Grande weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arroio Grande témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arroio Grande egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul állam déli részén, a Mirim-lagúna északi partján. 2022-ben népességét 17 558 főre becsülték.[2] Nevének jelentése „nagy patak”, az azonos nevű vízfolyás után.

Története

[szerkesztés]

Gyarmatosítása a 19. század elején kezdődött. 1803-ban Manuel Jerônimo de Sousa, Irineu Evangelista de Sousa nagyapja kapta meg a szarvasmarha-tenyésztésre használt területet. 1809-ben az akkor létrehozott Rio Grande község része lett. 1812-ben Manuel de Souza Gusmão és felesége, Maria Pereira das Neves területet adományozott egy kápolna felépítésére. A telepesek nem tudtak megegyezni, hogy az Arroio Grande vízfolyás jobb vagy bal oldalán hozzák létre a települést; végül a „bal oldalt” pártolók nyertek, és ezen az oldalon avatták fel 1815-ben a Nossa Senhora da Graça kápolnát is. 1846-ban Nossa Senhora da Graça de Arroio Grande néven a települést plébániává emelték, a helyet pedig Jaguarão kerületévé nyilvánították. A települést 1873-ban kisvárosi (vila), 1890-ben nagyvárosi (cidade) rangra emelték. A kerület 1873-ban függetlenedett Jaguarãotól, és még ugyanebben az évben községgé alakult Arroio Grande néven.[3][4]

Az 1835-ben kitört farroupilha-felkelés idején Arroio Grande heves harcok színtere volt. A császári erőkhöz tartozó João da Silva Tavares 1835. október 14-én legyőzte Manuel Antunes de Porciúncula felkelő csapatait, azonban 1836. szeptember 17-én David Canabarro felkelő legyőzte és elfogta Tavarest (aki azonban később megszökött egy megvesztegetett börtönőr segítségével).[4]

Leírása

[szerkesztés]

Székhelye Arroio Grande, további kerületei Mauá, Pedreiras, Santa Izabel do Sul.[3] A község az úgynevezett Campanha-zónában található, területe sík alföld. A községközpont tengerszint feletti magassága 39 méter, távolsága az állami székhelytől légvonalban 305 km. Nedves szubtrópusi éghajlat jellemzi, az éves átlaghőmérséklet 17 ºC, a csapadék 1250 mm.[4] Gazdaságának legnagyobb részét a mezőgazdaság és a szolgáltatások teszik ki. A mezőgazdaság fő ágai a rizs- és szójatermesztés, szarvasmarha-tenyésztés.[5]

Híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Irineu Evangelista de Sousa (1813–1889) vállalkozó, politikus; társaságok és létesítmények alapítója, Mauá bárója és vikomtja. A 19. század legaktívabb és legvállalkozóbb szellemű emberének tartják Brazíliában[4]
  • Gumercindo Saraiva (1852–1894) politikus, katona; a felkelők (maragatos) egyik hadvezére az 1893–95-ös föderalista forradalomban[6]
  • Herculano de Freitas Guimarães (1865–1926) ügyvéd, politikus; Paraná kormányzója[7]
  • Coussirat de Araújo (1889–1929) mérnök, meteorológus; ő szervezte meg a Rio Grande do Sul-i Meteorológiai Szolgálatot az Állami Csillagászati és Meteorológiai Intézet igazgatójaként[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225, 2023. október 24.
  2. ↑ Arroio Grande. IBGE. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
  3. ↑ a b História. IBGE. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
  4. ↑ a b c d e Ferreira, Jurandyr. Enciclopedía dos municípios brasileiros, 33 (portugál nyelven). Rio de Janeiro: Conselho Nacional de Geografia, 42–47. o. (1959) 
  5. ↑ Perfil das Cidades Gaúchas: Arroio Grande. Sebrae/RS, 2019. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
  6. ↑ Saraiva, Gumercindo. cpdoc.fgv.br. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
  7. ↑ Freitas, Herculano de. cpdoc.fgv.br. (Hozzáférés: 2024. január 12.)