Arrows A11

Arrows A11 Arrows A11B Footwork A11C
Gyártási adatok
Versenysorozat	Formula–1
Gyártó	Arrows
Tervező	Ross Brawn
Előző	Arrows A10
Következő	Footwork FA12
Műszaki adatok
Vázszerkezet	szénszálas kevlár monocoque
Motor	Ford-Cosworth DFR 3,5L V8 szívó Porsche 3512 3,5L V12 szívó
Váltó	Arrows-Hewland 6 sebességes manuális
Tömeg	540 kg
Üzemanyag	Mobil Elf Shell
Gumik	Goodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)	Arrows Grand Prix International Footwork Arrows Racing
Pilóták	9. Derek Warwick 9. Michele Alboreto 10. Eddie Cheever 10. Bernd Schneider 10. Alex Caffi
Első verseny	1989-es Formula–1 brazil nagydíj
Utolsó verseny	1991-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj
Futott versenyek	35
Győzelmek	0
Dobogós helyezések	1
Edzéselsőségek	0
Leggyorsabb körök	0

Az Arrows A11 egy Formula-1-es versenyautó, amellyel az Arrows csapat versenyzett az 1989-es és 1990-es Formula-1 világbajnokság során, valamint a Footwork Arrows névre átnevezett csapat autója is ez volt az 1991-es idény első versenyein. Pilótái 1989-ben Derek Warwick és Eddie Cheever voltak, illetve az előbbit egy verseny erejéig helyettesítő Martin Donnelly. 1990-ben és 1991-ben Alex Caffi és Michele Alboreto vezethette az autókat, kivéve két versenyt, ahol Caffi helyére Bernd Schneider ült be.

Áttekintés

A Ross Brawn által tervezett autó az első járműve volt a csapatnak, amelyet a turbómotorok betiltása után, szívómotorokkal szereltek, mégpedig a Ford-Cosworth DFR motorokkal. Nem is szerepeltek rosszul 1989-ben, Warwick öt alkalommal is pontot tudott szerezni, sőt Kanadában még a győzelemre is esélyes lehetett volna, ha nem esik ki. Cheever a hazai versenyén, a Phoenixben megtartott amerikai nagydíjon harmadik lett. 13 megszerzett pontjával a csapat a konstruktőri hetedik helyen végzett.

1990-re az autó csak kisebb fejlesztéseket kapott, főként a felfüggesztés környékén, és ezt a változatot nevezték A11B-nek. Az eredmények már kevésbé voltak sikeresek, ugyanis többször az is megesett, hogy az Alboreto-Caffi pilótapáros kvalifikálni sem tudta magát a versenyre. Egyedül Monacóban szereztek pontot Caffi által, azt is csak a sok kieső miatt. Caffinak két versenyt ki is kellett hagynia sérülés miatt, ezért ült be a helyére Schneider.

1991 elejére a csapatot megvásárolta a japán Footwork konszern, és a nevükre vették. A Ford motortól megváltak, a helyére a Porsche vadonatúj, V12-es motorját szerezték meg. Ezzel viszont volt egy kis gond, jelesül az új autóba, az FA12-esbe nem fért bele a motor, így át kellett tervezni. Azért, hogy addig is tudjanak versenyezni, áttervezték az A11-est, ezúttal A11C helyett, és belerakták a Porsche-motorokat. Ezekkel indultak a szezon első két versenyén, illetve Alboreto még Imolában is, miután összetörte az új autóját. Az elavult autó a bevetése alatt mindösszesen egyszer tudta magát kvalifikálni.

Eredmények

(félkövér jelöli a pole pozíciót, dőlt betű a leggyorsabb kört)

Év	Csapat	Kasztni	Motor	Gumik	Pilóták	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	Pontok	Helyezés
1989	Arrows Grand Prix International	Arrows A11	Ford DFR	G		BRA	SMR	MON	MEX	USA	CAN	FRA	GBR	GER	HUN	BEL	ITA	POR	ESP	JPN	AUS	13	7.
					Derek Warwick	5	5	KI	KI	KI	KI		9	6	10	6	KI	KI	9	6	KI
					Martin Donnelly							12
					Eddie Cheever	KI	9	7	7	3	KI	7	NK	12	5	KI	NK	KI	KI	8	KI
1990	Arrows Grand Prix International	Arrows A11 Arrows A11B	Ford DFR	G		USA	BRA	SMR	MON	CAN	MEX	FRA	GBR	GER	HUN	BEL	ITA	POR	ESP	JPN	AUS	2	9.
					Michele Alboreto	10	KI	NK	NK	KI	17	10	KI	KI	12	13	12	9	10	KI	NK
					Bernd Schneider	12													NK
					Alex Caffi		KI	NK	5	8	NK	KI	7	9	9	10	9	13		9	NK
1991	Footwork Arrows Racing	Footwork A11C	Porsche 3512	G		USA	BRA	SMR	MON	CAN	MEX	FRA	GBR	GER	HUN	BEL	ITA	POR	ESP	JPN	AUS	0	-
					Alex Caffi	NK	NK
					Michele Alboreto	KI	NK	NK

Forráshivatkozások

• Formula–1-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap