Artur Grottger | |
Önarckép, 1867 | |
Született | 1837. november 11. Ottyniovicében(Galicia) |
Meghalt | 1867. december 13. (30 évesen) Amélies-les-Bains |
Sírhely | Licsakivi temető |
Nemzetisége | lengyel |
Iskolái | Krakowska Szkoła Sztuk Pięknych, Krakkó Akademie der bildenden Künste, Bécs |
Mestere(i) | Jan Maszkowski (1848-1852) Juliusz Kossak Wojciech Stattler Władysław Łuszczkiewicz |
A Wikimédia Commons tartalmaz Artur Grottger témájú médiaállományokat. |
Artur Grottger (Ottyniovicében (Galicia), 1837. november 11. – Amélies-les-Bains, 1867. december 13.) lengyel történelmi festő és grafikus.
Matejko mellett a maga korában a legkiválóbb lengyel mester. Otthoni tanulmányai után a Bécsi Képzőművészeti Akadémián Karl von Blaas tanítványa is volt. Varsó, Polónia, Litvánia, Háboru c. nagy kartonsorozataival és kitűnő portréival világhírnevet szerzett. A Szépművészeti Múzeumban rajzai vannak.[1] Krakkóban és Bécsben tanult. Nevét különösen rajzsorozataival tette ismertté, melyek reprodukciókban nagyon elterjedtek. A lengyel szabadságharcból merített rajzsorozata a Pállfy-féle hagyatékkal a budapesti Szépművészeti Múzeumba került; egy másik sorozat a krakkói Nemzeti Múzeumban látható.[2]