Aspang-Markt

Aspang-Markt
Aspang-Markt címere
Aspang-Markt címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásNeunkircheni járás
Irányítószám2870
Körzethívószám02642
Forgalmi rendszámNK
Népesség
Teljes népesség1816 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság498 m
Terület5,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 21″, k. h. 16° 05′ 29″47.555833°N 16.091389°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 21″, k. h. 16° 05′ 29″47.555833°N 16.091389°E
Aspang-Markt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aspang-Markt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aspang-Markt osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában. 2019 januárjában 1783 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Aspang-Markt a Neunkircheni járásban
Az aspangi kastély
A főtér szökőkútja, háttérben a Szt. Flórián-templom tornya

Aspang-Markt Alsó-Ausztria Industrieviertel régiójában fekszik a Wechsel-hegység keleti lábainál, a Großer Pestingbach és a Kohlgrabenbach folyók mentén. Az önkormányzat 3 településrészt, illetve falut egyesít: Aspang Markt, Ausschlag-Zöbern és Unteraspang.

Aspang-Marktot teljes egészében Aspangberg-Sankt Peter veszi körbe, annak enklávéja.

Története

[szerkesztés]

A történészek feltételezése szerint a mai városrészek közül először Unteraspang jött létre, de a két folyó gyakori árvizei miatt a lakosság egy része magasabbra, a mai Aspang központjába költözött át. A település első említése 1220-ból származik, 1308-ban pedig mezővárosi jogokat kapott, amelyet 1527-ben megerősítettek. A város és a vár sokáig hercegi birtok volt, míg Szép Frigyes oda nem adományozta Niclas von Thernbergnek. A későbbiekben volt a Puchheimek, Pottendorfok, Pernsteinek, Königsbergek kezében, míg végül a Pergen családhoz jutott, amely a feudális birtokrendszer felbomlása után is 1902-ig birtokolta a kastélyt.

1809-ben a megszálló francia csapatok rekvirálása és fosztogatása elszegényítette a lakosságot. 1881-re megépült az Aspangot Béccsel összekötő vasútvonal és a kisváros gazdasági élete, valamint idegenforgalma fejlődésnek indult. A második világháborúban a vasút bombázása emberéleteket is követelt. A háború után a megszálló szovjetek elkobozták a kastélyt, mint német tulajdont, majd 1955 után a tartományi kormányzat vette át, majd szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának.

Lakosság

[szerkesztés]

Az Aspang-Markt-i önkormányzat területén 2019 januárjában 1783 fő élt. A lakosságszám 1951-ben érte el a csúcspontját 2517 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 96,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,2% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,7%-a római katolikusnak, 2,6% evangélikusnak, 1% mohamedánnak, 2,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 11 magyar élt a mezővárosban.

A lakosság számának változása:

2016
1 805
2018
1 816

Látnivalók

[szerkesztés]
Az unteraspangi Keresztelő Szt. János-templom
  • az aspangi kastélyt a 12. században alapították, a 16. és 19. században átépítették
  • az oberaspangi Szt. Flórián-plébániatemplom
  • az unteraspangi Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
  • az óváros 18. századi polgárházai
  • az automobilmúzeum

Híres aspangiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aspang-Markt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.