Azet | |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
PubChem | 20185374 | ||
ChemSpider | 14804701 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C3H3N | ||
Moláris tömeg | 53,06 g/mol | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az azet heterociklusos vegyület.[1] Három szén- és egy nitrogénatomból áll a gyűrűje. Nagyon instabil, és nagyon alacsony hőmérsékleten is dimerizálódik. Antiaromás, mert 4 π-elektronja delokalizálódott.[1]
Ismertek olyan származékai, melyek más vegyületekké való átalakulása sztérikusan gátolt, mint például a tri-terc-butilazet.[2]
A tri-terc-butilazetet 3-azido-tri-terc-butilciklopropénből állították elő gyűrűbővüléses reakcióval.[1] Átalakulása más vegyületekké sztérikusan gátolt.[2] Ugyanígy könnyen előállíthatók 2-aril-benzazetek 4-arilbenzo-1,2,3-triazinok pirolízisével.[3]
1973-ban Gompper és kollégái felfedezték a trisz(dimetil-amino)azetet, ami a trisz(dimetil-amino)-1,2,3-triazin pirolíziséből keletkezett, és meglepően stabil volt. Ezt a vegyületet spektroszkópiailag megvizsgálták, de nem csapdázták.[3]
Az alkinilészterek nem reagálnak Diels–Alder-reakcióban elektrongazdagságuk miatt, az azet egyes származékaival reagálnak Dewar-piridineket adva.[4]
A perfluor-4,6-diizopropil-1,2,3-triazin és a 4,5,6-trifluor-1,2,3-triazin bomlásakor keletkeznek fluorazetek.[5]
A Maerua siamensis alkaloidjai között található két azetszármazék.[6]