Bököny | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nagykállói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Papp Csaba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4231 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2837 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 87,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 35,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 44′, k. h. 21° 45′47.733333°N 21.750000°EKoordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 21° 45′47.733333°N 21.750000°E | |||
Bököny weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bököny témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bököny község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.
A község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye déli csücskében található, közvetlenül Hajdú-Bihar vármegye szomszédságában. A szomszédos települések: észak felől Érpatak, északkelet felől Geszteréd, dél felől Hajdúhadház, délnyugat felől Téglás, északnyugat felől pedig Újfehértó.
Csak közúton közelíthető meg, a Téglás és Balkány közt húzódó 4901-es úton. Az ország távolabbi részei felől a legcélszerűbb megközelítési útvonala a 4-es főút, amelyről téglási letéréssel érhető el.
A település nevének eredetét kutatva a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint: „helység Szabolcs-Szatmár megyében Újfehértótól délkeletre”. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással; Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára szerint az ómagyar Bökény~Bököny személynévből névadással, ennek eredete tisztázatlan. Stanislav a török Bök személynév magyar továbbképzése,- A földrajzi nevet, személynévi áttétel nélkül- a szlávból magyarázza.[3]
Bököny nevét az oklevelek 1291-ben említik először. Ekkor a Gutkeled nemzetségbeli Pál bán itteni birtokrészeit a rokon Hodos ispánnak (comes) adta át.
1433-ban a Rakamazy család birtoka volt. 1465-ben a petri Ders család, 1488-ban a Parlaghy család kezében volt a település birtokjoga.
A község a török időkben teljesen elpusztult, de idővel újranépesült.
A 17-18. században a Bay családnak, Bay Istvánnak is volt itt birtoka.
A 19. század első felében több birtokosa is volt: gróf Erdődy, Gencsy, Jármy, Beck, Olchváry, Kálmánchelyi, báró Meskó, Somosy, Finta, Osváth, Molnár, Péchy, és Tárkányi családok.
A 20. század elején a gróf Degenfeld család örököseinek és Hegyi Mihálynénak voit itt nagyobb birtoka.
Bököny-höz tartozott még Myske és Bóti puszta is.
Myskét már 1329 -ben említik az oklevelek Mixe és Myske néven.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3221 | 3171 | 3118 | 2906 | 2941 | 2892 | 2837 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24%, református 12,2%, görögkatolikus 46,9%, felekezeten kívüli 6,6% (9,5% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,4% volt római katolikus, 10% református, 38,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 5,2% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).[14]
Újfehértó | Geszteréd | Balkány |
Téglás | Jármytanya | |
Bocskaikert | Szállásföld | Tormáspuszta |