BMPT | |
BMPT a 2018-as moszkvai dísszemlén | |
Fejlesztő ország | Oroszország |
Gyártó | Uralvagonzavod |
Általános tulajdonságok | |
Személyzet | 5 fő (parancsnok, vezető, irányzó, két gránátvető-kezelő) |
Hosszúság | teknő: 6,96, teljes hossz együtt 7,2 m |
Szélesség | 3,8 m |
Magasság | 3,44 m |
Tömeg | 48 t |
Páncélzat és fegyverzet | |
Páncélzat | kompozit páncélzat, Relict robbanó-reaktív páncélzat |
Elsődleges fegyverzet | 2db 30 mm-es 2A42 gépágyú |
Másodlagos fegyverzet | gépágyúkkal párhuzamosított 7,62 mm-es PKMT géppuska (200 lőszer), 2db 30 mm AGS-17 automata gránátvető (600 gránát); 4db 9M120 irányított páncéltörő rakéta (thermobarikus töltettel épületek ellen). |
Műszaki adatok | |
Motor | V–92SZ2 dízelmotor |
Teljesítmény | (1000 LE) |
Felfüggesztés | torziós rugó, 1., 2. és 6. Z-tengelynél hidraulikus lengéscsillapítók (karos-lapátos szerkezetűek) |
Sebesség | 65 km/h |
Fajlagos teljesítmény | 20,83 LE/t |
Hatótávolság | 550 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz BMPT témájú médiaállományokat. |
A BMPT (oroszul: БМПТ – Боевая машина поддержки танков / Bojevaja masina podgyerzski tankov) Oroszországban kifejlesztett harckocsi-támogató vagy tűztámogató harcjármű. A harckocsik és a gépesített lövész csapatok tűztámogatására, elsősorban városi harcra, a csecsenföldi harcok tapasztalata alapján kifejlesztett erős páncélvédettségű harcjármű. Nem hivatalos beceneve Terminátor (oroszosan Tyerminator). A jármű több változatban készült, alvázként a kiselejtezett T–72 harckocsik szolgálnak, de ismert T–90 és T–80 alvázra épített változata is. A távirányítású toronyban nincs kezelőszemélyzet, a személyzet mind az öt tagja a páncéltestben helyezkedik el. Az orosz hadseregben 2005 óta alkalmazzák kis mennyiségben.
A harcjárműkategória kifejlesztése az 1980-as évek közepén kezdődött. Az első változatokat a Cseljabinszki Traktorgyár (CSTZ) készítette az Omszktranszmas tervezőirodájával együttműködve a T–72A harckocsi alapjain. Később, az 1990-es évek elején az Omszktranszmas az első csecsen háború tapasztalataiból kiindulva a T–55-ös alvázán készített ilyen harcjárművet, ez volt a BTR-T. (Az első csecsen háború tapasztalatai azt mutatták, hogy az orosz hadsereg által bevetett gyalogsági harcjárművek páncélvédettsége és tűzereje elégtelen volt a városi harcokban.)
Az 1990-es évek végén az Uralvagonzavod tervezőirodája, az UKBTM dolgozott ki egy tűztámogató harcjárművet, szintén a T–72-re alapozva. Ez kezdetben Objekt 199. gyári jelzéssel volt ismert. A két darab 30 mm-es 2A42 gépágyúval és két páros 9M133 Kornyet páncéltörőrakéta-indítóval felszerelt harcjármű fejlesztése 2006-ban fejeződött be és akkor négy darabot gyártottak belőle.