Bad Waltersdorf
| Bad Waltersdorf | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Hartberg-fürstenfeldi járás | ||
| Irányítószám | 8271, 8264 | ||
| Körzethívószám | 03333 | ||
| Forgalmi rendszám | HF | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3790 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 291 m | ||
| Terület | 52,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 10′ 10″, k. h. 16° 00′ 33″47.169444°N 16.009167°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 10″, k. h. 16° 00′ 33″47.169444°N 16.009167°E | |||
| Bad Waltersdorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Waltersdorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bad Waltersdorf osztrák mezőváros Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 3803 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Bad Waltersdorf a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, félúton a járási központ Hartberg és volt járási székhely Fölöstöm között. Területén folyik össze a Pöllauer Safen és a Hartberger Safen, hogy aztán Safen néven haladjon tovább. Az önkormányzat 10 települést egyesít: Bad Waltersdorf (1012 lakos), Geier (230), Hohenbrugg (182), Leitersdorf bei Hartberg (502), Lichtenwald (69), Neustift bei Sebersdorf (170), Oberlimbach (108), Rohrbach bei Waltersdorf (281), Sebersdorf (727) és Wagerberg (425).
A környező önkormányzatok: északra Buch-Sankt Magdalena, keletre Neudau, délkeletre Burgau, délre Bad Blumau, délnyugatra Großwilfersdorf, nyugatra Hartl, északnyugatra Ebersdorf.
Története
[szerkesztés]A város területe már a római időkben lakott volt, az ebből a korból álló származó leletekből a templom mellett kis kiállítás tekinthető meg. A népvándorlás korában az itt lakók elmenekültek. A 6. században szlávok települtek meg (tőlük származik a Safen - "békás patak" - neve) majd Kelet-Stájerország avar, frank és a 9. század végén magyar uralom alá került, akiktől a németek a 10. században visszafoglalták. Az elnéptelenedett vidékre 1125 körül kezdtek németek betelepülni. Waltersdorf területe a neves bajor Aribo-nemzetségből származó Walter von der Traisen birtokában volt, akinek nevét az általa alapított település is viseli. A falut először 1170-ben említik az oklevelek.
A magyar határhoz közeli települést a középkor során hol a magyarok, hol a törökök fosztották ki, de felgyújtották Bocskai hajdúi és Rákóczi kurucai is, legutoljára 1704-ben. Az alapvetően mezőgazdaságból élő faluban a 19. században fejlődésnek indult az ipar és a kereskedelem (évente négy vásárt is tartottak) és a gyarapodó Waltersdorf 1928-ban mezővárosi státuszt kapott.
1939-ben mintegy kétszázan tüntettek a nemzetiszocialista gauleiter egyházellenes intézkedései miatt. A második világháború végén németországi és jugoszláviai menekülteket helyeztek ez Waltersdorfban. A visszavonuló német hadsereg egységeit a szovjetek bombázták és közben a mezővárosban is jelentős károk keletkeztek. A Vörös Hadsereg közvetlenül a fegyverszünet előtt, 1945. május 8-án vonult be Waltersdorfba. Az 1945 novemberi választásokon 97 waltersdorfi nem szavazhatott, mert előtte tagjai voltak az NSDAP-nek.
1968-ban a szomszédos Wagerberg, Leitersdorf és Hohenbrugg községeket egyesítették Waltersdorf önkormányzatával. 1975-ben olajat kerestek a mezőváros területén, de helyette 1150 m-es mélységben termálvízre bukkantak. Erre bazírozva 1984-ben megkezdte működését Ausztria első geotermikus fűtőüzeme, 1984-től pedig a termálfürdő; utóbbi a turizmus jelentős fellendülését hozta magával. 1988-ban a mezőváros felvette a Bad Waltersdorf nevet. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform keretében a mezővároshoz csatolták az addig önálló Sebersdorf községet, illetve Limbach bei Neudau egy részét.
Lakosság
[szerkesztés]
Az Bad Waltersdorf-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3803 fő élt. A lakosságszám 1961 óta (akkor 3172 fő) növekvő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 94,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 94,4%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 2,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- az Obermayerhofen-kastélyt először 1315-ben említik. A 16. században a törökök erősen megrongálták, 1574-ben újjáépült. 1977-ben tulajdonosa, Harald Kottulinsky gróf szállodává alakította át.
- az Antiókhiai Szt. Margit-plébániatemplom 1690-ben kapta mai külsejét
- a termálfürdő
- a római múzeum
- a lichtenwaldi láp
Források
[szerkesztés]- Fritz Posch und Albert Pichler: Bad Waltersdorf in Geschichte und Gegenwart, Geschichte der Marktgemeinde und der Pfarre Waltersdorf von Fritz Posch, ergänzt um die Geschichte der Gemeinde seit 1938 von Albert Pichler, Marktgemeinde Bad Waltersdorf (Herausgeber), 1989.
- Albert Pichler: Hohenbrugg und Lichtenwald – Waldland in der Thermenregion, Chronik der Katastralgemeinde Hohenbrugg, Eigenverlag der Marktgemeinde Bad Waltersdorf.
- A település honlapja
- 62264 – Bad Waltersdorf Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bad Waltersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
