A Bajkálmellék (oroszul: Прибайкалье) tájegység (nagytáj) Oroszországban, Szibéria déli hegyvidékeinek része. A Bajkál-tó medencéje és a medencét közvetlenül övező hegységek, főként középhegységek alkotják. Közigazgatási szempontból az Irkutszki területhez és Burjátföldhöz tartozik.
Területe az archaikum végén, a bajkál hegységképződéskor gyűrődött fel, majd évmilliókig tartó lepusztulás után, a harmad- és a negyedidőszakban ismét megemelkedett. Hegységei főként kemény kristályos kőzetekből állnak, a medencéket vastag üledékréteg tölti ki.
Tengelyét a Bajkál-tó medencéje képezi, melyhez jóval kisebb hegyközi medencék csatlakoznak: délen a Tunka-árok, északon a Felső-angarai- és a Barguzini-medence. A nagyjából délnyugat–északkeleti irányban 636 km hosszan elnyúló tó a hegységkeretet egy nyugati és egy keleti részre osztja.
A nyugati rész a tó partja mentén keskeny sávban húzódó hegylánc; két felét a Léna forrásvidéke választja el egymástól:
A tómedencét keleten övező rész szélesebb, párhuzamosan futó hegyvonulatai magasra emelkednek. Délnyugatról északkelet felé haladva: