Bakonszeg | |||
![]() | |||
Bessenyei György-emlékház, Hunyadi u. 103. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Berettyóújfalui | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gara Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4164 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1082 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 33,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 35,03 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Bakonszeg weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonszeg témájú médiaállományokat. | |||
Bakonszeg község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
A Berettyó–Kálló közén, a Berettyó jobb partján fekszik.[3] A legközelebbi város a tőle kelet-északkeleti irányban 7 kilométerre fekvő Berettyóújfalu. További szomszédai: dél felől Zsáka, nyugat felől Nagyrábé, északnyugat felől pedig Bihartorda.
A település központján nyugat-keleti irányban végighúzódik a Biharnagybajom-Berettyóújfalu közti 4213-as út, ezen érhető el a 4-es és a 47-es főutak felől is. Zsákával a 4224-es út kapcsolja össze.
Vasútvonal nem érinti a települést, bár a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal egy szakaszon nagyon közel húzódik Bakonszeg északi határszéléhez. A legközelebbi vasútállomás az előbbi vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.
Első fennmaradt írásos említése 1434-ből ismert (Bakonzeegh)[forrás?]; a település korábbi története összefonódik a szomszédos Aka községével, melyről már 1283-ból maradt fenn írásos emlék. Aka várának birtokosai (kezdetben János-lovagok, majd veres barátok) a Berettyó folyó itt kialakult zugában (szegében) legeltették kecskéiket (bak), ez lehet a magyarázata a Bakszeg → Bakonszeg elnevezésnek. A község nevének eredetéről alkotott másik elmélet szerint az erdélyi „bakony” szó – erdős területet jelent – és a már említett szeg, szeglet szó összetételéből előbb Bakonyszeglet, majd némi rövidítéssel a ma ismert Bakonszeg lett.
A 15. században az Izsáky és a Bessenyei családok voltak a földesurai. A török megszállás idején elnéptelenedett, majd újratelepítették.
A község a 19. században a Rhédey és a Vay család birtoka volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1231 | 1210 | 1194 | 1157 | 1112 | 1076 | 1082 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 1,7% románnak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,4%, református 54,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,3% (20,6% nem válaszolt).[5]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 2,7% római katolikus, 0,7% görög katolikus, 2,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,4% ortodox, 19,7% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).[6]
Időszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Ott Jenő | független[7] | |
1994–1998 | független[8] | ||
1998–2002 | Marczin Sándor | független[9] | |
2002–2006 | független[10] | ||
2006–2007 | független[11] | ||
2007–2010 | Ott Jenő | független[12] | |
2010–2014 | Gara Péter | független[13] | |
2014–2019 | független[14] | ||
2019–2024 | független[15] | ||
2024– | Fidesz-KDNP[1] |
A településen 2007. október 14-én időközi polgármester-választást kellett tartani az előző polgármester lemondása miatt.[16] A választáson ő maga nem indult, indult viszont elődje, a községet a rendszerváltástól 8 évig vezető Ott Jenő, aki magabiztosan meg is nyerte azt.[12]