Bakonybánk | |||
Katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Kisbéri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagyné Farkas Marianna (független)[1] | ||
Irányítószám | 2885 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 380 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 17° 54′ 09″47.465481°N 17.902431°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 17° 54′ 09″47.465481°N 17.902431°E | |||
Bakonybánk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybánk témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakonybánk: község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
A Bakony keleti lábánál, a Bakonyalja és a Kisalföld határán fekszik. Többutcás úti falu. Mellette folyik a cuhai Bakony-ér.
Főutcája a 8218-as út, de érinti a határszélét keleten a 8217-es, nyugaton pedig a 8222-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a Környe–Pápa-vasútvonal érinti, melynek Bakonybánk megállóhelye pár száz méterre keletre van a belterület szélétől. Közúti elérését a 82 324-es számú mellékút biztosítja.
Első írásos említése 1340-ből mardt fenn. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik.
A török hódoltság idején elpusztult. A 18. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai.
A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédj Imre birtokában volt a település.
Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901–1902-ben) megépült helyiérdekű vasút,[3] posta és távírda.
1950-ig Veszprém vármegyéhez tartozott.
A településen 2012. szeptember 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 451 | 438 | 439 | 382 | 409 | 391 | 380 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 6%, evangélikus 9,5%, felekezeten kívüli 14,3% (29,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22% volt római katolikus, 12% evangélikus, 4,9% református, 1% egyéb keresztény, 7,8% felekezeten kívüli (52,3% nem válaszolt).[15]