Bakonykúti | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Székesfehérvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Marics József (független)[1] | ||
Irányítószám | 8046 | ||
Körzethívószám | 22 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 154 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 11,16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 253[3] m | ||
Terület | 12,45 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Bakonyvidék[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Keleti-Bakony[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″47.245439°N 18.197569°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 44″, k. h. 18° 11′ 51″47.245439°N 18.197569°E | |||
Bakonykúti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonykúti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakonykúti község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Bakonykúti a Kelet-Bakony lábánál, a Burok-völgy természetvédelmi terület határán, nagyon szép természeti környezetben fekszik. Fejér vármegye legkisebb önálló települése. Zsákfalu, amely a 8212-es úton érhető el, Iszkaszentgyörgy (8203-as út) vagy Fehérvárcsurgó (8204-es út) felől (mindkét irányból Gúttamásin keresztül). A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonala. A legközelebbi város, Bodajk körülbelül 13 kilométerre van, a megyeszékhely, Székesfehérvár pedig 18 kilométerre.
A fennmaradt oklevelekben először 1424-ben jelenik meg a neve (Kwthy). A település egy része akkor a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták.
A török hódoltság idején lakatlanná vált. A 18. századtól akkori tulajdonosa, a Zichy család németeket telepített be az elnéptelenedett faluba. A neve 1903-ig Kuti volt. 1869-ben a patakon 3 vízimalom működött, és téglagyára is volt a községnek. Az állandó lakosok lélekszáma az 1870-es 557 főről, 1930-ra 346, 1970-re 256, 2004-re pedig 100 főre csökkent.
A közelmúltban a település egyre inkább pihenőfaluvá vált, ahol csak a hétvégi házak szaporodtak, de a legutóbbi időben ismét egyre többen választják állandó lakhelyül is; új lakóházak épülnek, és a népességszámban is mutatkozik némi növekedés. A környék nagyvadas erdei vonzzák a vadászokat, a szép táj és Székesfehérvár relatív közelsége pedig a városból kiköltözőket.
A falu 2007-ben a Móri kistérségből átkerült a Székesfehérvári kistérségbe.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 133 | 128 | 131 | 158 | 161 | 154 | 154 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 2,4% lengyelnek, 1,6% németnek, 0,8% szlovénnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 12,2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 26,8% (17,9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 1,2% lengyelnek, 5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 13,7% református, 1,2% evangélikus, 1,9% egyéb keresztény, 31,7% felekezeten kívüli (25,5% nem válaszolt).[15]
Bakonykúti lakossága az elmúlt években sokat tett a közterületek rendezése és szebbé tétele érdekében.
Bakonykútiról több kirándulási lehetőség is adódik: vehetjük utunkat a Baglyas-hegy felé, ahonnan a környék legszebb panorámája nyílik, a Kincsesbánya irányában lévő Bogrács-hegy felé, és kirándulhatunk a ritka természeti szépségű, több helyen meredek sziklafallal határolt Burok-völgybe is.