Balatonboglár | |||
A Gömbkilátó | |||
| |||
Becenév: a szőlő és bor városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Fonyódi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8630 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5390 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 177,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 32,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′46.766667°N 17.666667°EKoordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′46.766667°N 17.666667°E | |||
Balatonboglár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonboglár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balatonboglár (németül: Sankt Egidi) város Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban. A Balaton déli partján, Balatonlelle és Fonyód között található. Mintegy 6000 lakossal, egy kis kikötővel és vasútállomással is rendelkezik. A strandröplabdapályákkal rendelkező réti strand és minigolfpálya mellett vízibicikli-kölcsönzésre is lehetőség van a nyaralók és vendégek számára. Itt van a Balatonboglári borvidék hivatalos központja, és gyakran "a szőlő és bor városának" is nevezik. A Xantus János-kilátó, a város szimbóluma, domb tetején található, éjszaka jól megvilágított. Nevét Xantus János somogyi származású etnológusról, zoológusról kapta.
A második világháború alatt egy lengyel egyetem és egy líceum működött a településen - egyedülálló Európában. Abban az időben számos francia hadifogoly érkezett ide, akik a német táborok elől menekültek el. 2000 óta létezik közösségi partnerség a baden-württembergi Bönnigheimmel.
1979 és 1991 között Balatonlellével együtt egy közös települést alkotott Boglárlelle néven.
Balatonboglár a Balaton déli partján fekszik, Balatonlelle és Fonyód városokkal szomszédos; a legközelebbi települések között említhető még Ordacsehi is. Központján kelet-nyugati irányban a 7-es főút halad végig, amit ezen a szakaszon, a lakott területeken kívül, azoktól néhány kilométerre délre folyamatosan kísér az M7-es autópálya is. Lengyeltótival (és azon keresztül Somogy vármegye délebbi településeivel) a 6711-es út köti össze, ez vezet végig a városhoz tartozó Szőlőskislakon is. A hazai vasútvonalak közül a településen a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal halad át, amelynek egy állomása van itt, Balatonboglár vasútállomás.
A város a vasúttól északra elterülő üdülő övezetre, a keleti részen fekvő Császtára, a Vár- és Kápolna dombokra, a kaposvári út körül elhelyezkedő lakó- és ipari területekre, a nyugati részen található lakó- és üdülőövezetre (Jankovich-telep) , valamint Szőlőskislak társközségre tagolható.
A Balaton környéke mintegy 6000 éve népes. Balatonboglárt 1211-ben említik először egy dokumentumban. A hely a 19. század vége óta a Balaton egyik legnagyobb üdülőközpontjává nőtte ki magát, így 1904-ben megalapították az első fürdőklubot Balatonbogláron. 1912-ben a várost gyógyfürdőnek nyilvánították. Körülbelül ekkor épült meg az új kikötő, amely ma a Balaton egyik legnagyobb vitorlás kikötője.
1940 és 1944 között itt épült fel és működött a Lengyel Gimnázium és Líceum, amely a lengyel menekültek gyermekeinek képzését szolgálta. Az iskola vezetője Varga Béla katolikus pap, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke volt. Az iskola a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.[3]
1979. január 1-jével Balatonlellével összevonták, Boglárlelle néven, mely 1986. január 9-én városi rangot kapott. A rendszerváltás után helyi népszavazás alapján került sor a két település újbóli önállósodására, 1991-től.[4]
Az 1932-ben épült katolikus templom képezi a város központját. A legrégebbi megőrzött építészeti emlék az 1835 -ben épült klasszicista kastély, ma az állami pincészet központját képezi.
1987 óta a hely a bor és a szőlő nemzetközi városa. BB - Balatonboglári Borgazdasagi Rt. A dél-balatoni régió legnagyobb bortermelő vállalata.
A rendszerváltást követő első önkormányzati választás idején, 1990-ben Balatonboglár nem volt önálló település, Balatonlellével összevontan működött, Boglárlelle néven, városi rangban. Boglárlelle polgármesterének 1990 őszén dr. Kovács Miklóst választották,[12] ő a szétválás után Balatonboglár polgármestere maradt, Balatonlellén pedig ezt követően időközi polgármester-választást kellett tartani.
A településen 1996. március 31-én időközi polgármester-választás zajlott.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 5901 | 5866 | 5798 | 5471 | 5208 | 5351 | 5390 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 2,5% németnek, 0,2% lengyelnek mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 5,2%, evangélikus 2,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 8,8% (27% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,7% horvátnak, 0,6% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, ukránnak, ruszinnak, szlováknak, lengyelnek, románnak és szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,5% volt római katolikus, 4,4% református, 2,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,2% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[15]
Az átutazó legelőször a Gömbkilátót pillantja meg Várdombon. A domb egész évben nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. A Várdombon a nyolcvanas években számtalan nyári rendezvény vonzott nagyobb tömegeket, rendelkezett szabadtéri színpaddal, impozáns pergolával. A domb tövében található a Hétház utca, amely a város legelső villanegyede volt. A város főutcáján – a Dózsa György út mentén – a posta klasszicista épületét láthatja az átutazó. A régi üzletsorok helyén az utóbbi években elegáns üzleti negyed épült. Fonyód felé haladva balra még fellelhetők Balatonboglár régi fényét felidéző polgári villák. Az új bevásárló központtal szemben a többször átépített vasútállomás épülete tűnik fel. A Balatonbogláron tartósan időző üdülő és kiránduló vendég számára a város sokszínű arcát mutatja.
Több évtizede nyaranta tömegeket vonz Balatonboglárra az is, hogy itt van a Balaton-átúszás végpontja.