Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Balotaszállás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kiskunhalasi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Huszta István (független)[1] | ||
Irányítószám | 6412 | ||
Körzethívószám | 77 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1441 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,22 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 104,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′46.350000°N 19.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′46.350000°N 19.533333°E | |||
Balotaszállás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balotaszállás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balotaszállás (horvátul: Blato) község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.
Az Alföldön, a Kiskunságban, a Duna-Tisza közi homokhátság és a Bácskai löszös hát találkozásánál, Bács-Kiskun vármegye délkeleti részén fekszik Kecskeméttől, a megyeszékhelytől mintegy 90 kilométernyire dél-délnyugatra, Kiskunhalastól pedig 10 kilométerre délre.
A szomszédos települések: észak felől Kiskunhalas, északkelet felől Zsana, kelet felől Pusztamérges, délkelet felől Ruzsa és Öttömös, dél felől Kelebia, délnyugat felől Kisszállás, nyugat felől pedig Kunfehértó.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 53-as főút, amely lakott területétől néhány száz méterre nyugatra halad el. A főútról az 5413-as útra letérve juthatunk a faluba, ugyanez az út köti össze Öttömössel is, Pusztamérges felől pedig az 5429-es út vezet a településre.
A hazai vasútvonalak közül a községet a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Balotaszállás vasútállomás a belterület nyugati szélén, közvetlenül az 5413-as út vasúti keresztezése mellett, annak déli oldalán.
A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.
A tatárjárás idején elpusztult, s a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint nevét Balta kun kapitánytól kapta a falu. Az 1493-ban a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve is. A török megszállás idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett.
1952 óta önálló község.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1492 | 1495 | 1499 | 1447 | 1425 | 1414 | 1441 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben lakosságából 30 fő cigány, 1 német és 1 román nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarnak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 1,1% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, ruszinnak, szerbnek és görögnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2001-es népszámlálás tanúsága szerint akkor a lakosok kb. 64%-a római katolikus, kb. 9,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a evangélikus, illetve görögkatolikus vallású volt, mintegy 0,5%-a pedig más egyházhoz vagy felekezethez tartozott. Nem volt tagja egyetlen egyháznak sem, vagy nem válaszolt mintegy 25%.[11]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 8,4%, evangélikus 0,1%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,5% (10,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben vallásuk szerint 30,7% volt római katolikus, 5,8% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (46,5% nem válaszolt).[13]
A római katolikus egyház szervezetében a település a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági főesperességének Majsai esperesi kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia. A Kiskunhalas-alsóvárosi plébániához tartozik mint filia, kápolnájának titulusa Sarlós Boldogasszony.
A Dunamelléki református egyházkerület Bács-Kiskunsági református egyházmegyéjébe tartozik, de nem önálló anyaegyházközség.
A Déli evangélikus egyházkerület Bács-Kiskun egyházmegyéjében lévő Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.