Balotaszállás

Balotaszállás
Balotaszállás címere
Balotaszállás címere
Balotaszállás zászlaja
Balotaszállás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunhalasi
Jogállásközség
PolgármesterHuszta István (független)[1]
Irányítószám6412
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség1441 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület104,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′46.350000°N 19.533333°EKoordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 19° 32′46.350000°N 19.533333°E
Balotaszállás (Bács-Kiskun vármegye)
Balotaszállás
Balotaszállás
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Balotaszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balotaszállás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balotaszállás (horvátul: Blato) község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alföldön, a Kiskunságban, a Duna-Tisza közi homokhátság és a Bácskai löszös hát találkozásánál, Bács-Kiskun vármegye délkeleti részén fekszik Kecskeméttől, a megyeszékhelytől mintegy 90 kilométernyire dél-délnyugatra, Kiskunhalastól pedig 10 kilométerre délre.

A szomszédos települések: észak felől Kiskunhalas, északkelet felől Zsana, kelet felől Pusztamérges, délkelet felől Ruzsa és Öttömös, dél felől Kelebia, délnyugat felől Kisszállás, nyugat felől pedig Kunfehértó.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 53-as főút, amely lakott területétől néhány száz méterre nyugatra halad el. A főútról az 5413-as útra letérve juthatunk a faluba, ugyanez az út köti össze Öttömössel is, Pusztamérges felől pedig az 5429-es út vezet a településre.

A hazai vasútvonalak közül a községet a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Balotaszállás vasútállomás a belterület nyugati szélén, közvetlenül az 5413-as út vasúti keresztezése mellett, annak déli oldalán.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.

A tatárjárás idején elpusztult, s a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint nevét Balta kun kapitánytól kapta a falu. Az 1493-ban a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve is. A török megszállás idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett.

1952 óta önálló község.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Németh Vendel (MDF-KDNP)[3]
  • 1994–1998: Németh Vendel (független)[4]
  • 1998–2002: Németh Vendel (független)[5]
  • 2002–2006: Németh Vendel Imre (független)[6]
  • 2006–2010: Huszta István (független)[7]
  • 2010–2014: Huszta István (független)[8]
  • 2014–2019: Huszta István (független)[9]
  • 2019–2024: Huszta István (független)[10]
  • 2024– : Huszta István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1492
1495
1499
1447
1425
1414
1441
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságából 30 fő cigány, 1 német és 1 román nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarnak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 1,1% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, ruszinnak, szerbnek és görögnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás tanúsága szerint akkor a lakosok kb. 64%-a római katolikus, kb. 9,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a evangélikus, illetve görögkatolikus vallású volt, mintegy 0,5%-a pedig más egyházhoz vagy felekezethez tartozott. Nem volt tagja egyetlen egyháznak sem, vagy nem válaszolt mintegy 25%.[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 8,4%, evangélikus 0,1%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,5% (10,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben vallásuk szerint 30,7% volt római katolikus, 5,8% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (46,5% nem válaszolt).[13]

A római katolikus egyház szervezetében a település a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági főesperességének Majsai esperesi kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia. A Kiskunhalas-alsóvárosi plébániához tartozik mint filia, kápolnájának titulusa Sarlós Boldogasszony.

A Dunamelléki református egyházkerület Bács-Kiskunsági református egyházmegyéjébe tartozik, de nem önálló anyaegyházközség.

A Déli evangélikus egyházkerület Bács-Kiskun egyházmegyéjében lévő Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.

Természeti értékek

[szerkesztés]
  • Arborétum, amely szürkenyár-génrezervátum mintegy 68 fajta nyárfával. Felelős gazdája a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Az 1999-ben épült római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) kápolna
  • Kőkereszt
  • Harangláb
  • Első világháborús emlékmű
  • Emlékoszlop: a Négyeshatáron (Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges, Zsana határainak találkozásánál) álló, a települések címereivel díszített kopjafa
  • A tatárjárás előtti települések templomainak helyét jelölő, a millennium tiszteletére állított emlékoszlopok
  • Tájház-bemutató a Művelődési Házban
  • Emlékpark
  • Csengő- és kolompgyűjtemény (magánkiállítás, csak bejelentésre látogatható)
  • A Dietrich-féle nádfedeles pince és présház

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  6. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. Balotaszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  11. [1][halott link]
  12. Balotaszállás Helységnévtár
  13. Balotaszállás Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]