Bancsó szarajasiki

Yoshitoshi Tsukioka portréja Okikuról.

A Bancsó szarajasiki vagy Bancsó szarajasi (番町皿屋敷Okiku és a kilenc tányér) egy kísértettörténet, mely a társadalmi osztályok közötti szerelemről, a megtört bizalomról és a megszegett ígéretekről szól, és amely végül tragédiához vezet.

A történet, Okiku és a kilenc tányér az egyik legnépszerűbb népmese Japánban és még a mai napig új közönségre talál.

Cselekmény Összefoglaló

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

Népi változat

[szerkesztés]

Élt egyszer egy cselédlány, akit Okikunak hívtak. Egy szamurájnál, Áojama Tesszánál szolgált. Okiku mindig visszautasította ura szerelmes közeledéseit, aki ezért cselhez folyamodott és elhitette a lánnyal, hogy gondatlanságból elveszítette a család tíz, rendkívül értékes porcelántányérjának egyikét. Egy ilyen bűn természetesen a lány halálát jelentette volna, ezért Okiku kétségbeesetten számolta meg a tányérokat újra és újra. Nem találta meg a tizediket, ezért a bűntudattól sírva kereste fel Aojamát. A szamuráj azt ajánlotta, hogy szemet huny a történtek felett, ha a lány a szeretője lesz, azonban Okiku ismét elutasította.

A férfi feldühödött és a lányt egy kútba taszította, ahol meg is halt.

Úgy tartják, hogy Okiku bosszúálló szellemmé vált, aki azzal gyötörte gyilkosát, hogy elszámolt kilencig, majd borzalmas sikolyt hallatott, utalva a hiányzó tizedik tányérra-vagy talán magát büntette és próbálta megkeresni az elveszett tányért és gyötrelmében sikoltozott, amikor ez nem sikerült.

A történet néhány változatában ez a szenvedés addig folytatódik, ameddig egy ördögűző vagy egy szomszéd azt kiáltja:"tíz", amikor a lány a számolás végére ér. Ekkor szelleme megnyugszik, hogy valaki megtalálta a tányért és a szamurájt sem kísérti tovább.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!
Egy ukijo-e nyomtatvány, Hokuszai Okiku ábrázolása

Okamoto Kido-féle változat

[szerkesztés]

1655-ben, Edóban Aojama Sarima, a sógun hűbérese beleszeret egy fiatal cselédlányba, Okikuba. Megígéri neki, hogy elveszi feleségül, ám hamarosan kap egy sikeresnek ígérkező házassági ajánlatot a nénikéjétől. Aojama azonban tiszteletben tartja Okikuval való szerelmét és visszautasítja az ajánlatot.

Okiku mégis kételkedik, ezért próbára teszi a férfit és eltöri az Aojama-ház családi ereklyeként őrzött tíz tányérjának egyikét. A hagyomány szerint egy ilyen tettet halállal torolnak meg, ezt Aojama családja is így akarta.

Aojama megpróbálja meggyőzni őket, hogy Okiku véletlenül törte el a tányért és bocsássanak meg neki, ám amikor Okiku elmondja, hogy tettével a férfi szerelméről akart bizonyosságot szerezni, Aojama felbőszül és megöli a lányt, testét pedig egy kútba hajítja.

Ezután megjelenik Okiku szelleme és belép a házba, hogy megszámolja a tányérokat. Később találkoznak a kertben és Aojama látja, hogy a szellem nem gonosz, hanem nyugodt és gyönyörű. Ebből merítve erőt, szeppukut követ el és csatlakozik Okikuhoz a másvilágon.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Banchō Sarayashiki című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Addiss, Steven, Japanese Ghosts and Demons, USA, GeorgeBraziller, Inc., 1986, ISBN 0-8076-1126-3
  • Brazell, Karen, Traditional Japanese Theater: An Anthology of Plays, USA, Columbia University Press, 1998
  • Iwasaka, Michiko, Ghosts and the Japanese: Cultural Experience in Japanese Death Legends, USA, Utah State University Press 1994, ISBN 0-87421-179-4
  • Ross, Catrien, Supernatural and Mysterious Japan, Tokyo, Japan, Tuttle Publishing, 1996, ISBN 4-900737-37-2
  • Banchô Sarayashiki. Kabuki21. (Hozzáférés: 2006. július 14.)
  • Okiku. Asian Horror Encyclopedia. (Hozzáférés: 2006. július 18.)

Kapcsolódó linkek

[szerkesztés]