Barnag | |||
A németbarnagi római katolikus műemléktemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Szilágyiné dr. Kósa Anikó (független)[1] | ||
Irányítószám | 8291 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 98 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 10,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 58′ 49″, k. h. 17° 44′ 55″46.980400°N 17.748550°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 49″, k. h. 17° 44′ 55″46.980400°N 17.748550°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Barnag témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barnag (németül Barnig) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban, Nagyvázsony környékén.
A Veszprém vármegyei Barnag a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál található, Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre. Központján csak a 73 113-as út húzódik végig (amely innen nyugat felé továbbhaladva, Vöröstón át Mencshely külterületéig tart), de külterületének keleti részét egy rövid szakaszon érinti a 7307-es út is.
Barnag nevét 1284-ben említette először oklevél, amikor a Gatal nemzetségbeli Péter fia III. Gatal és Gatalon fiait említi, akiknek házai Barnagon egymás mellett álltak.
Később ismét egy oklevél említette, melyet Nagy Lajos király leánya, Mária királynő adott ki a Vezsenyi családnak, 1384. december 6-ai keltezéssel. Az okirat tartalma szerint a királynő engedélyezi méltó lakhely (valószínűleg vár) építését a családi birtokra, vagyis Barnag–Szabadhegyre, az udvari étekfogó mesternek, Vezsenyi Lászlónak.
A vár építését a veszprémi káptalan megállította, mert az a Péczel nevű birtokukra épült, nem pedig a Barnag határában fekvő Szabadhegyre. Ebből pereskedés támadt, a várat pedig ma is láthatjuk romjaiban, Zádor-vár (Pusztavár) néven a falutól délkeleti irányban.
Barnag a török időkben elnéptelenedett. Újratelepítésére a 18. század első felében került sor. Magyarbarnagot és Németbarnagot 1947-ben egyesítették.
A településen 2016. december 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 132 | 131 | 128 | 119 | 121 | 94 | 98 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 98,5%-a magyarnak, 15% németnek, 6% cigánynak, 6% románnak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 22,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 14,9% németnek, 0,8% cigánynak, 0,8% ruszinnak, 5,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,5% volt római katolikus, 19,8% református, 4,1% görög katolikus, 1,7% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (22,3% nem válaszolt).[14]