Barnatönkű fokhagymagomba | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Belgiumi példányok
| ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Mycetinis scorodonius (Fr. : Fr.) A.W. Wilson & Desjardin | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Barnatönkű fokhagymagomba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barnatönkű fokhagymagomba témájú médiaállományokat és Barnatönkű fokhagymagomba témájú kategóriát. |
A barnatönkű fokhagymagomba vagy fokhagymaszagú szegfűgomba (Mycetinis scorodonius, korábban Marasmius scorodonius) erdei korhadékon élő, fű között tömegesen növő gomba.
Ez a gombafaj Európában, Észak-Amerika keleti felén, Észak-Afrikában és Ázsia egyes részein, például Izraelben fordul elő.[1][2][3]
A mezei szegfűgombánál kisebb. A kalapja krémszínű, tönkje merev, vékony, vörösbarna, a tövénél fekete.
Az apró gombácska legfeljebb 1-4 centiméteres kalapjával úgy tör elő a földből, mint valami gomb. A felnyílt, tehát idősebb gombák kalapján igen vékony perem látható. A kalap harang alakú, majd egyre inkább ellaposodik, és végül a közepén kis bemélyedés képződik. Szívós felbőre sima tapintású és a szélén finoman bordázott. A tönk 2-8 centiméter hosszú és 1-4 milliméter vastag. Nedves időben a gombácskák vizet szívnak fel, ekkor érzékelhető legjobban hús vörös színeződésük.
Különösen fenyőerdők tűavarján fejlődik, de korhadó leveleken, fahulladékon lomberdőkben is előfordul. Nyártól őszig gyakran igen nagy csoportokban található.
Az ínyencek körében közismert, erősen fokhagymaillatú, nagy becsben tartott fűszergomba. Főként a birkahúsok ismert fűszere, a francia konyha igen kedveli. Szárítva a fokhagymát helyettesítő fűszergombaként használják, mert főzéskor sem veszti el jellegzetes ízét.
Fokhagymaszagú szegfűgomba mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|