Barão
| Barão | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Brazília | ||
| Állam | Rio Grande do Sul | ||
| Mezorégió | Metropolitana de Porto Alegre | ||
| Mikrorégió | Montenegro | ||
| Alapítás éve | 1989 | ||
| Polgármester | Jefferson Schuster Born | ||
| Körzethívószám | 51 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6461 fő (2022)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 642 m | ||
| Terület | 124,497 km² | ||
| Időzóna | UTC−3 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 29° 22′ 37″, ny. h. 51° 29′ 45″29.376944°S 51.495833°WKoordináták: d. sz. 29° 22′ 37″, ny. h. 51° 29′ 45″29.376944°S 51.495833°W | |||
 | |||
| Barão weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barão témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.png)
.png)
Barão egy község (município) Brazília Rio Grande do Sul államában. Népességét 2022-ben 6461 főre becsülték.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés]Rubem Neis történész szerint a Barão (báró) név Holleben bárójától, Luiz Henrique von Holleben német származású mérnöktől származik, aki 1880 szeptemberében Carvalho Borges vasútmérnököt kísérte el Conde D'Eu (a mai Garibaldi község) vidékére, hogy irányítsa a Montenegro és Bento Gonçalves közötti vasútvonal munkálatait. A báró a német gyarmatosítás határpontján, Salvador do Sul és Carlos Barbosa között telepedett le egy akkoriban még gyéren lakott helyen. Az emberek a lakóhely megjelölésére a Barão nevet használták (például vou lá no Barão = megyek a báróhoz), és idővel meghonosodott a név. Von Holleben később Porto Alegrebe költözött, ahol 1882 és 1894 között a Ferro Carril városi vasúton dolgozott.[3]
Campos Neto történész szerint a Barão név Jacuí bárójára, Francisco Mário de Abreure utal, és nincs bizonyíték arra, hogy von Holleben a területen élt volna.[3]
Története
[szerkesztés]A településmagot észak-olaszországi olasz családok hozták létre a 19. század végén, de csatlakoztak hozzájuk németek is, később pedig svájciak, franciák, hollandok, bolíviaiak. Jelentős szerepe volt Carlos Selbach és Luigi Calliari telepeseknek, a katolikus kápolna építésének szorgalmazója pedig João Schmitz volt, aki a közösség első harmóniumát is adományozta. 1906 és 1911 között épült a Porto Alegret és Caxias do Sult összekötő vasútvonal, és 1909. december 1-jén avatták fel Barão állomását. A vasúti munkálatokkal párhuzamosan a településtől északra, João Bassegio és Itália Daí Prá földjén kőbányát nyitottak, amely fontos bevételi forrást jelentett. Az 1930-as évekre már kiterjedt bányásztelep volt a bányák mellett (a mai Antônio Simon utca).[3][4]
Közigazgatásilag már 1892-ben São João de Montenegro kerületévé nyilvánították. 1963-ban a Montenegroból kiváló Salvador do Sul kerülete lett. 1988-ban függetlenedett és 1989-ben önálló községgé alakult.[4]
A nehéz terep miatti karbantartási nehézségek és a bizonytalan viszonyok miatt a vasutat 1979-ben megszüntették, helyette a közúti közlekedésre helyezték a hangsúlyt.[4]
Leírása
[szerkesztés]Székhelye Barão, további kerületei Arroio Canoas, Francesa Alta, Francesa Baixa, General Neto.[4] Távolsága Porto Alegretől, az állami székhelytől légvonalban 78 kilométer, Caxias do Sultól 38 kilométer.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225, 2023. október 24.
- ↑ Barão. IBGE. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
- ↑ a b c História. barao.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
- ↑ a b c d História. IBGE. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
- ↑ Localização. barao.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
